F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere

előtt alapíthatta a templomot, a ninivei katalógus adatával egybevetve tehát valamivel 1234 előtt.

94 Az építkezés zöme az ezt követő másfél-két évtizedre tehető. Jellemzően a templom első építési szakaszának faragványai köthetők vizsgált stílusunkhoz, de vannak kapcsolódóak a második periódusban készült épületrészeken is. Ezek vagy az első építési szakaszban készültek és a másodikban helyezték el őket, vagy a két periódus faragványait nem lehet olyan élesen elkülöníteni, mint az építészeti váltást.

95 A gyöngébb türjei színvonal is arra vall, hogy a monostortemplomot kell Veszprémből származtatnunk, és nem fordítva. A gyulafirátóti monostort, amint egy 1239/40-ből származó periratból kiderül, Rátót nembéli Mátyás alapította.

96 Az alapítás az oklevél 1239/40-es keltezése előtt, de 1234 után történt (nem szerepel a ninivei katalógusban).

97 Mátyás is IV. Béla környezetéhez tartozott, iljabb király korában kancellárja volt, majd 1238-40 között váci püspök, 124041-ben esztergomi érsek lett, végül 1241. április 11-én a muhi csatában esett el.

98 Az építkezés megindulhatott a tatárjárás előtt is, de az időrend és az ismert faragványok alapján a monostor nagyobb része inkább a tatárok után készülhetett. A prépostságnak a tatárjárás után is maradt jelentős anyagiakkal bíró kegyura, hiszen Mátyás testvérének, Domokos tárnokmesternek (ti241) fiai is országos méltóságokat töltöttek be.

99 Egy harmadik, szintén premontrei rendi nemzetségi monostor, Zsámbék templomának egyes részletei is az udvari stílust mutatják. Itt azonban stílusunk csak egyike a gazdag és heterogén kapcsolatokkal rendelkező zsámbéki stílusváltozatoknak,

100 és nem is abban a tisztaságban jelenik meg, mint az előző két esetben. A kolostor szerepel a ninivei katalógusban és két évvel az után, 1236-ban egy pápai bullában is előfordul. IV. Béla 1258-as birtokmegerősítő oklevele szerint a monostort Egyed és Smaragd ispán látta el birtokokkal, és Egyed feleségét, Pena asszonyt a templomban temették el. Smaragdról az utolsó adatunk 1222-ből való, így az alapítás ez előtt történhetett.

101 Az újabb feltárások során az ásató és az antropológus Pena asszony temetkezési helyeként egy olyan sírt határozott meg, amely egyértelműen a 13. századi templomhoz tartozott.

102 Ebben az esetben az 1258-as einlítést a monostortemplom terminus ante quem-jeként kell értelmeznünk. Stiláris megfontolások alapján az építkezést a 13. század második negyedére helyezhetjük.

103 Mindezeket egybevetve építkezni inkább az alapítók utáni generáció, a Smaragd fiak

104 építkezhettek, az 1258-as birtokmegerősítés előtt, amit ők kértek a királytól. Kerc és műhelye külön egységet alkot az udvari művészet stílusán belül. Az erdélyi templom a 13. századi Magyarország emlékanyagából csak ezzel a stíluskörrel mutat kapcsolatokat, innen is csak a Gizella-kápolnával és az 1242 utáni budai anyaggal. Az udvari stílus több meghatározó eleme hiányzik a ciszterci apátsághoz kötődő művészetből, és fordítva: a kerci műhelyt meghatározó stíluselemek közül jónéhány nincs jelen a többi vizsgált példánál. A kapcsolat tehát kimutatható, de vékonyabb szálú. Entz Géza állapította meg, hogy Kerc és a stílusát mutató épületek királyi birtokokon helyezkednek el, a műhely királyi területeken dolgozott. Elmélete, miszerint a kerci monostort „a király művészeti tevékenységével közvetlen kapcsolatban álló műhely építette a 13. század második negyedében" ma is helytáll.

105 A század közepének fő építkezése, Buda tatárjárás utáni kiépítése is az eddig megismert stílusban zajlott. Buda telepítése, a város és a Nyúlsziget egyházi intézménycinek alapítása Béla király műve. Vegyük sorra a jól ismert adatokat.