F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Hajdók Judit: Történeti orgonáink restaurálási problémáiról

1. Szombathely, székesegyház. Az új orgonát az. Aquincum Orgonaüzem 1999-ben építette. Tóth Tamás tervező építész a barokk (II. világháborúban megsemmisült) orgona kontúrjait követte. Farestaurátor: Szombati István. 2000. Fotó: Németh József A szakértők közös álláspontja szerencsére már közhely -, a kántor igazodjon az orgonájához, a múltban is így volt mindig. Tehát az orgona restaurálásakor, helyesen, a jelenlegi használati igény alárendelődik a műemlékvédelmi elvek érvényesítésének. Azonban a műemlékvédelmi érvényesítés konkrétan mit jelent? Felkészült-e a magyar szakma az orgonarestaurálásokra? Mcgtörténnek-e a restaurálás előtti szükséges építéstörténeti kutatások a levéltárakban? Megtörténnek-e a feltárások? És a dokumentálások? Megjelenik-e a restaurálás során - továbbhagyományozás céljából - az orgona kortörténeti feldolgozása, illetve a helyreállítás folyamata, dokumentáció formájában, fotókkal, amely tudományos alapossággal rögzíti az orgona paramétereit is (sípmenzúrák méretezése, stb.)? Egy konkrét eset kapcsán szemléltetném a kérdéssort. Egy dunántúli helyszínen három éve kezdődött a restaurálás. A római katolikus műemlék plébániatemplom orgonájára a szentély felől feltekintve sokat ígérő barokk, restaurálásra váró orgonaházat látunk faragványokkal, puttókkal. A karzatra érkezve a szekrény arányai egyértelműen jelzik az átépítést, illet2. Szentgyörgyvölgy, római katolikus templom. A 19. század elején épített orgona szerkezetileg sok egyedi vonást hordoz. Homlokzati sípjai 1945 óta hiányoznak. 2000. Fotó: Hajdók Judit