F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Hajdók Judit: Történeti orgonáink restaurálási problémáiról

3. Szentgyörgyvölgy, római katolikus templom. Rövidoktávos billentyűzet. Az orgonát húsz éve nem használják. 2000. Fotó: Hajdók Judit ve némi vizsgálódással megállapítható az orgona korábbi hátuljátszós formája. A későbbiekben a felkért szakértőnek nem sikerült a levéltári anyaghoz hozzájutnia, és mivel az 1985-88-ig tartó országos orgonafelmérés jegyzőkönyvei csak egy adatbázis létrejöttét voltak hivatva szolgálni, így ezek néhány megjegyzése csupán sejtetni engedi: az orgona iskolapéldája a többszöri orgonaátépítésnek. Számottevő forrásanyag nélkül tehát az orgona feltárása marad az egyedüli mód a helyreállítás hitelt érdemlő megvalósítására. Azaz a helyszíni, szerkezeti vizsgálatok írásba foglalása, illetve a tényszerű időrendi feltárás: mikor, ki, mit és nem utolsó sorban: milyen minőségben(!) végzett munkát az orgona átalakítás során. Mindennek megállapítása nélkülözhetetlen az orgona műemléki értékének kibontakoztatásában, az orgona dokumentum-értékének megjelenítésében. Vajon ki végezze ezt a feltárást? A szakértő, aki nincs jelen az elemek szétbontásakor, vagy az orgonarestaurátor, aki a kutatás és a dokumentálás költségeit nem építheti be az előre kialkudott árba? Nem beszélve a szakvizsgálatok elvégeztetéséről. Kérdés az is, vajon feltárható-e egyértelműen az orgona története a szerkezeti egységek elemzése által? A korábbi rövid oktáv kromatikussá tétele, a szíjhúzásos ékfúvórendszer megszüntetése, a pedál szélláda alkotójának névbeírása, a bekarcolással, illetve betűsablonnal készült fémsípbeírások, a menzúrabővítés miatti különböző típusú hangjegy-bejegyzések a fasípokba, a hosszúlábú síp a kémlelőnyílás előtt, a megváltoztatott pedálvelatúra korábbi rögzítésének nyomai, a csúszka regisztermozgatási csatlakozásának ellentétes oldalra alakítása, kontár kialakítások a tartószerkezetben, az orgonaház festé-