F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Farbakyné Deklava Lilla: A taranyi plébániatemplom építéstörténete

MŰHELY 161 Farbakyné Deklava Lilla AT ARANYI PLÉBÁNIATEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE „Illy buzgó vala a'Templomokfel-épétésében Tekintetes Festetics Kristóf, a'ki ha valamelly Helységét Templom nélkül szűkölködni látta, annyinak tartotta azt, mintha Kertet kút nélkül, Várat kő kerítés nélkül bírna. Nem is nyugodott mindaddig, míg azon Helységet az égi, 's a földi veszedelmek ellen Isten Házával meg nem erősítené. A'hol Jószágában olly puszta, és Dísztelen Templomot talált melly inkább baglyak, és denevérek fészkének láttatott lenni, mint sem Isten Lakó-helyének,... olly illetlennek Ítélte Kristóf, hogy a' kinek Királyi-széke Mennyégben Kerubimokkal, és Serafimokkal tündöklik, annak Lakó-helye é földön illendő ékesség nélkül szukölködgyék. És ez az oka: hogy alig találtatik egész Jószágában Kristófnak tsak egy Templom-is, melyet vagy meg nem gazdagított, vagy meg nem igazíttatott, vagy újonnan fel-nem épéttetett volna."

] Festetics Kristóf (1696-1768) a Festeticsek keszthelyi ágának megalapítója, nagy vagyonszerző. Sopron és Somogy vármegye táblabírája volt 1717-től, majd 1718-ban Somogy vármegye helyettes alispáni tisztségét viselte, az 1722-1723. évi országgyűlésre a somogyi megyegyűlés követté választotta. Somogy vármegye alispánja volt 1728-1736-ig, emellett 1728-1729-ben újra országgyűlési követe. 1736-ban nevezték ki helytartótanácsi tanácsossá - ekkor megvált egyéb tisztségeitől -, 1741-től pedig a hétszemélyes tábla tagja.

2 Mária Terézia, megkoronázása alkalmából aranysarkantyús vitézzé avatta, mikor pedig férjét, Lotharingiai Ferencet 1745-ben német-római császárrá választották, a koronázási ünnepségekre Festetics Kristóf is elkísérhette a királynőt Majna-Frankfurtba.

3 Festetics Kristóf 1726-ban vásárolta meg a csurgói uradalmat de Prie János őrnagytól. Az uradalomhoz 16 község tartozott (köztük Tarany is), valamint 11 puszta. 1765ben két hitbizományt alapított fiai számára: a keszthelyit és a toponárit, melyek közül az elsőt, a jelentősebbet örököse, idősebb fia Pál kapta, míg a második, másodszülött fiára Lajosra szállt.

4 Festetics Pál (1722-1782) jutott a legmagasabb közjogi méltóságokba a Festeticsek közül. 1748-ban Sopron vármegye helyettes alispánja lett, 1749-ben már ő a vármegye alispánja. 1751-ben országgyűlési követ Pozsonyban. 1756-ban kinevezték a kőszegi kerületi táblához, ez azonban csak „ugródeszkaként" szolgált, mert még abban az évben Bécsbe hívták az udvari kamarához. 1758-tól udvari tanácsos (egyelőre fizetés nélkül), és a magyar királyi kancellária teljes jogkörű tanácsosa. 1762ben az udvari kamarához került tanácsosként. Az 1764-cs országgyűlésen Mária Terézia tanácsadója lett. A királynő bizalmát élvezte, és nem volt olyan magyar vonatkozású ügy, melyben az uralkodó Festetics Pál tanácsa nélkül döntött volna. A jó viszonyra jellemző, hogy 1770-ben fia, a későbbi II. József Magyarországon járva Keszthelyen szállt meg, mégpedig úgy, hogy a házigazda otthon sem volt. 1767-ben megkapta a Szent István-rend kiskeresztjét. 1772. február 24-én grófi rangot kapott, s ugyanebben az évben a magyar kamara alelnökévé nevezték ki. Élete vége felé, 1777-ben Baranya