F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)
MŰHELY - Farbakyné Deklava Lilla: A taranyi plébániatemplom építéstörténete
1. Tarany, plébániatemplom. Az épület összképe 1997-ben. Fotó: Kenéz Pál vármegye főispánja lett. Végrendeletében hatalmas birtokát felosztotta három fia között: a csurgói uradalmat harmadik fia, Imre kapta. 5 Festetics Kristóf kegyúri építkezéseinek egyik jellemző, eddig fel nem dolgozott emléke a Somogy megyei Tarany katolikus temploma, amely éppen átlagos volta miatt érdemel figyelmet. A templom kis magaslaton, a település középpontjában áll. Az egyhajós, egyenes záródású szentéllyel és homlokzati toronnyal ellátott épület keletéit (1. ábra). Az egyszerű kialakítású belső terek: a három boltszakaszos hajó, az egyenes záródású szentély és az épülettel egykorú sekrestye csehsüvegboltozattal fedettek (2. ábra). A hajó nyugati végén a teljes első boltszakaszt elfoglaló egyenes mellvéddel lezárt, kőpilléreken nyugvó karzat áll. A templom tervezőjét nem ismerjük, de egyszerű és szokványos megoldásai a kamarai típustervekhez igazodnak. 6 A jelenlegi barokk templom nem előzmény nélkül való. Már a középkorban is egyházas hely volt, azonban a török időkben a település (és nyilván temploma is) elpusztult. A falu csak a 18. század első felében települt újjá. 7 A reformáció itt is jelentkezett, de nem volt erős. Jellemző a felemás hitéletre, hogy a protestánsok között voltak, akik húsvéti szentgyónást végeztek. A magyar ajkú protestánsok katolizálása hamarabb lezajlott volna, ha nem horvát, hanem magyar ajkúak a papjaik is. 8 Ekkor ugyanis még Berzence filiájaként a zágrábi püspökséghez tartozott, noha a veszprémi püspökök is jogot formáltak rá. 9 Már ekkor állt a település középpontjában egy harangláb 16 font súlyú haranggal, valamint feltehetően a közelében egy egyszerű kápolna, melynek titulusa: Keresztelő Szent János megegyezett a későbbi temploméval. 1731-ből és 1738-ból való források beszámolnak arról, hogy az új, igen egyszerű kápolna a középkori templom romjainak felhasználásával, annak helyén épült. Temető vette körül. Az agyaggal tapasztott falú, deszkamennyezetes, szalmával fedett kápolnának eleinte nem volt felszerelése sem. Oltárt sem említenek, csak egy Keresztelő Szent Jánost ábrázoló fatáblára feszített vászonképet, valamint papír képeket, melyek metszetek lehettek. A felszerelésről csak 1738ban és 1742-ben szólnak a források. 10 Ekkor már zsindelyes fedése volt.
