F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - M. Veres Lujza: A nyírturai református templom nemrég előkerült „Imago Pictatis” falképe

4. Garamszentbencdck, Vir dolorum, 1510. Esztergom, Keresztény Múzeum. Radocsay Dénes: A középkori Magyarország táblaképei. Budapest, 1955. 312. valamint a könyök és a combok puha, lágyságot sugalló, íves körvonalai tökéletes formai egyezést mutatnak. (3. ábra) A nyírturai falkép ikonográfiái és kompozicionális szempontból igen közeli megfelelője Garamszentbenedek III. János apát által alapított, 1510-ből származó hajdani szárnyasoltárának egyik táblája, mely a kinyitott helyzetű oltár jobb alsó képe volt, s jelenleg az esztergomi Keresztény Múzeum tulajdona (ltsz.: 55.91-55.96., 95x61 cm).

9 A kitárt kezű, álló Krisztus előtt a donátor apát térdel, kezében szentségtartóval, a háttérben jobbra a garamszentbenedeki monostor ábrázolása látható (4. ábra) A háttér brokátmustrája a már említett bártfai szárnyasoltár szoborfülkéjének háttérdíszítésével egyezik. A garamszentbenedeki táblán a Krisztus mögötti kőszarkofág jobb oldalán gótikus minusculákkal írt felirat olvasható: „HOC OPUS FECIT FIERI REVERENDUS IOHANNES ABAS AD SANCTUM BENEDICTUM ANNO DOMINI 1510." A naturalisztikus modellálása, éles kontúrozású test, a szigorú arctípus s az ágyékkötő redőzetének erősen grafikus jellege, valamint a tájháttér karaktere egyértelműen délnémet kapcsolatokra utal. A mű stílussajátságai a fentiekből és nem konzervatív provincializmusból erednek (amint azt Radocsay Dénes állította

10

), hiszen a festmény kifejezetten jó kvalitású. A viszonylag kis méretű tábla tehát a nyírturai falkép korban is megfeleltethető magyarországi párhuzama. Természetes, hogy a nyírturai falfestmény vázlatosabb, könnyedebb, oldottabb megfogalmazású, de ezt eltérő technikája is magyarázza. Az esztergomi Keresztény Múzeumban őrzött Fájdalmas Krisztus-táblát 1933-ban Nikássy Lajos restaurálta. Albrecht Dürer oeuvre-jében található egy olyan rézmetszet, mely az álló, karjait széttáró Krisztust ábrázolja, a már említett „Ecce Homo" ikonográfiái típus formájában (5. ábra)} 1 Dürer ehhez készült tollvázlatát Dankó József hajdani esztergomi kanonok gyűjteménye őrzi (6. ábra)}

2 Szinte teljesen egyeznek a nyírturai falképpel a test robusztus, naturalisztikus ábrázolásában, a figura pózában s az ágyékkendő lendületes, festői redőzetének megfogalmazásában. A Dürer körébe tartozó Hans von Kulmbach „Fájdalmak Emberé"-t ábrázoló rajza (12,5x8,7 cm) mutat modellálásában leginkább hasonlóságot a nyírturai falképpel (7.