F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - M. Veres Lujza: A nyírturai református templom nemrég előkerült „Imago Pictatis” falképe

3. Myskovszky Viktor: A bártfai Szent bigyed-lcmplom oltára. 18X7. OMvH Tervtár. Itsz. 4740. gével Jézus alakja közvetlenül hordozza az áldozatot és az esedezők iránti könyörületet. Az Imago Pietatis a bizánci művészetből ered, mely azonban még halottként, csukott szemmel és elernyedt testtel ábrázolja Krisztust. A nyugat-európai ikonográfiái hagyományt a római ókeresztény művészet ábrázolástípusai alapozták meg, melyek általában háromnegyed-alakban, mindig nyitott szemmel, a halottaiból feltámadt élő istenként, Megváltóként ábrázolják Jézust. Ennek szemléletes kifejezése Nagy Szent Gergely pápa miséjének legendája, mely a képzőművészetben is gyakorta megjelenik. Eszerint a miséző szent egy csoda részese lett: megjelent előtte az élő Krisztus és sebeiből a vér az oltár kelyhébe folyt. Ez egyéb kultuszok (Szent Vér) és ikonográfiái típusok (pl. a Volto Santo) forrásává is vált.

7 A teljes alakban ábrázolt Imago Pietatis a 14. század elejének művészetében tűnik fel - főként mellékoltárokon -, a meditativ áhítat céljára. Ez az ábrázolástípus festményeken ritkább, a plasztikai példák sokkal gyakoribbak. A szakirodalom különféle lesttartások és gesztusok alapján osztályozta az egyes típusokat. A „szomorú Fájdalmas Krisztus" töviskoronás, arcát kezére támasztja és oldalscbére mutat. Ez a típus a felső-Rajna-vidékről ered. Másutt karjait egymáson, teste előtt nyugtatja. Leggyakoribb a „sebeit mutató Imago Pietatis". Itt a figura mutató gesztusa az oldalsebre irányul, de a kéz- és lábsebek is hangsúlyosak. A 16. század közepén az egészalakos típus „Ecce Homo"-ként ábrázoltatik, leggyakrabban a szenvedés eszközeivel vagy a Feltámadt Krisztus alakjában, mely a reformáció korában és a barokkban általában a nagyobb oltárokat koronázza. A nyírturai Imago Pietatis falkép plasztikai párhuzama a Myskovszky Viktor tusrajzán is megörökített, bártfai Szent Egyed-templom Kálvária-oltárának oltárszekrényében álló Fájdalmas Krisztus-szobra.

8 A karját könyökből behajlító figura két tenyerét a szemlélő felé fordítja. Testtartása egyenes, beállítása szinte teljesen frontális, a feltámadás megtestesült, eleven jeleként. Krisztus feje fölé a szárnyasoltár gótikus, baldachinszerű csipkézete borul, fülkéje hátlapját pedig brokátmustra ékesíti. Az ágyékkötő diagonális, lendületes redője is Nyírtura freskóját juttatja eszünkbe. A nyúlánk testarányok.