F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)
MŰHELY - Bozóki Lajos: Középkori falképek a keszthelyi Szent Miklós-temetőkápolnán
vakolat). Ennek keretelése némileg eltér: a két képmezőt szélesebb világos okker sáv választja el, melyet egy-egy sötétokker és sötétbordó sáv fog közre. A jobb oldali képmezőben lévő glóriás alak (magassága kb. 160 cm) mondható a legteljesebben megmaradtnak. A figurát vörös okker alapra sötétbordó, vagy fekete kontúrvonalakkal festették (4. ábra). Ruháját két rétegben sablonnal festett mustra díszíti. Az arcát (5. ábra) kettéválasztott hosszú haj keretezi, homlokánál rövid tincsekkel, 3 feltartott bal kezében három nyílvessző, jobb kezével a szemközti glóriás alak felé int. (Ez utóbbit részben még vakolat takarja.) Az oszloplábú glóriás alak minden valószínűség szerint János apokaliptikus látomásait illusztrálja: „Akkoron láték más erős angyalt, ki Mennyből alá szállá, ki felhővel környül vétetett vala, kinek fején egy égi szivárvány vala. Az ő orczája pedig ollyan vala, mint az nap, és az ő lábai ollyanok, mint két tüzes oszlop..." (János Jelenések könyve 10. 1-3. Heltai Gáspár fordításában.) Meglepően hasonló a keszthelyi ábrázoláshoz Dürer ugyanezen passzusokat illusztráló fametszete. Ugyanebbe a kontextusba illik a tornyon lévő figura is a kezében három nyílvesszővel, melyek hagyományosan az Utolsó ítélet csapásait jelképezik: a pestist, az éhínséget és a háborút. 6 (Ezékiel 5. 16-17.) JEGYZETEK 1. Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. Művészettörténet-Műemlékvédelem 111. OMvH 1993. 170. 2. A falképek előkerülésekor a felújítási munkálatokat a Zala megyei területi felügyelő Lázár Gabriella állította le és így voll módom a falkutatást elvégezni Haász Gabriellával, a Balatoni Múzeum munkatársával, akinek segítségét ezúton is köszönöm. 3. Egy tölcsérbélletes ablak szárkövének töredéke is többek között. 4. A falfestményeket hordó vakolat ugyanaz a meszes-sóderos anyag, ami habarcsként a középkori tört kőfalban van, fölötte a barokk kori homokos vakolat. 5. Ezek azok a tincsek, amellyel Gerevich László igazolni próbálta Villard de Honnecourt magyarországi jelenlétét. Gerevich László: Villard de Honnecourt Magyarországon. Művészettörténeti Értesítő 20. (1971) 89. 6. Jó példa erre a perugiai San Domenicoban lévő körmeneti zászló a 15. század első feléből, ahol a trónuson ülő Krisztus jobb kezében három nyílvesszőt tart, jobbján, alant pedig egy angyal fordítja nyilát Perugia városa felé, akit szent Domokos és Sicnai Szent Katalin védelmez az égi csapás (pestis) elől. {Christa Gardner von Teuffei - Elizabeth Shorter: Raffaels Madonna di Foligno in Pestbild. Zeitschrift für Kunstgeschichte 1987. I. 64.)
