F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

KITEKINTÉS - Bugbee Zita: A ludwigsburgi kastélyszínház rekonstruálásáról 1993-1998

KITEKINTÉS 187 Bugbee Zita A LUDWIGSBURGI KASTÉLYSZÍNHÁZ RESTAURÁLÁSÁRÓL, 1993-1998 A tanulmány a ludwigsburgi kastélyszínház 1998 őszén befejezett helyreállításának azokat a speciális kérdéseit ismerteti, amelyek az épület rendeltetéséből és építéstörténetéből adódtak. Az 1758/59-től hosszabb szünetekkel ugyan, de folyamatosan működő udvari színház jelentősége ugyanis nem kevéssé éppen helyreállításában rejlik, amely a szerencsés módon nagy számban fennmaradt emlékanyag figyelembevételével történt és gondosan előkészített és végrehajtott restaurálás eredménye. Németországban az 1980-as években több jelentős színház restaurálására került sor,

1 ily módon a színház-restaurálás a műemlékvédelem egyik aktuális kérdésévé vált,

2 és egyben a ludwigsburgi kastélyszínházra is ráirányította a figyelmet. Az épület állapota és helyzete sürgős beavatkozást igényelt, az Állami Építési Hivatal lépett,

3 és ma a kastélyszínház Európa egyik eredeti, működőképes állapotában legteljesebben helyreállított barokk színháza. Ennek alátámasztására elsőként szeretném röviden ismertetni a színház építéstörténetét, majd pusztulásának (és pusztításának) állomásait. Ezek után kitérek a helyreállítás egyedi szempontjaira, amelyek egyben a kastélyszínháznak a színházépítészet történetében elfoglalt helyét is jelzik. Végül az együttes jövőbeni használatáról esik majd szó. A színház építéstörténete

4 A ludwigsburgi hercegi rezidencia építéstörténete a 18. század elejére nyúlik vissza. 1704-ben, a mai corps de logis alapkőletételénél Eberhard Ludwig herceg (1693-1733) célja még csak egy vadászkastély építése volt a vadban gazdag vidéken. Időközben azonban világossá vált, hogy a stuttgarti Altes Schloss régimódi épülete, amelyet 1553 és 1578 között Aberlin Tretsch reneszánsz stílusban épített át, a hercegi reprezentáció céljaira már alkalmatlan. Ettől kezdve a ludwigsburgi, illetve a stuttgarti hercegi rezidencia építéstörténete aszerint alakult, hogy az éppen uralkodó herceg a kettő közül melyiket részesítette előnyben. Eberhard Ludwig herceg Ludwigsburg kiépítésére fordította a hangsúlyt. 1705-ben az időközben elkészült vadászkastélyt dél felé két szárnnyal bővíttette előbb Johann Friedrich Nettevei, majd ennek 1714-ben bekövetkezett halála után Donato Giuseppe Frisonival. Már ekkor felmerült a színház gondolata, de a megvalósításra csak azt követően került sor, hogy 1718-ban a hercegi udvar Stuttgartból Ludwigsburgba költözött. Ennek kapcsán döntött ugyanis a herceg egy igazán nagyszabású épület megvalósítása mellett. Uj déli szárnyat tervezett (ez az új corps de logis, másként Fürstentrakt), amely