F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Sedlmayr János: Elpusztult épületek elvi rekonstrukcióiról

faltetőkön képzelhető el, külső várfalak járófelületén, lőrések mögötti felületeken. Ez utóbbi esetben is - visszahúzottan - a tornyok belső tere fölött tető állt, amelyet legfel­jebb ostrom időszakában bonthattak el, hogy a tűzveszélyt ezzel is csökkentsék (de még ez is bizonyítandó!). Tapasztalatom szerint a rekonstrukciók megszerkesztését jól segíti az, ha a távlati képeket az alaprajzból „vetítjük" fel és azt a végleges rajzon is meghagyjuk. Ez nem­csak a rekonstrukció megszerkesztését könnyíti, hanem az ábrázolt épület megértéséhez szintén hozzájárul. Persze ugyanúgy hasznos a keresztmetszet felhordása is, ez azonban a rekonstrukciós rajzot már jobban zavarja, és ezért a végleges ábrázoláson nem szokott szerepelni. Végül szeretnék mindenkit arra buzdítani, hogy az elvi rekonstrukció megszerkesz­tését és közlését minél többen vállalják. Nem szabad(na) attól félnünk, hogy e rajzi re­konstrukciók támadhatók. A tudományos feldolgozást ez még akkor is elősegíti, ha hi­potézisünket mások vitatják; a rekonstrukció szintézise általában csak több lépcsőben, több szakember munkája révén alakulhat ki. Az elvi rekonstrukció megrajzolása csupán akkor lenne veszélyes, ha ennek alap­ján folyna a helyreállítás. Ettől azonban szintén nem kell tartanunk, a kiegészítésekben ugyanis a műemlék-helyreállítási elveknek kell érvényesülniük, amelyek bizonytalan rekonstrukciót nem engednek meg. János SEDLMAYR ÜBER PRINZIPIELLE REKONSTRUKTIONEN ZERSTÖRTER GEBÄUDE Ein wichtiger Zweig des Denkmalschutzes ist die prinzipielle Rekonstruktion heute nicht mehr erhaltener Gebäude, die in erster Reihe mit Zeichnung, manchmal mit einem Modell geschehen kann. Diese Tätigkeit ist seit dem vergangenen Jahrhundert ergänzender Teil der Wiederherstellungen, kann aber gelegentlich auch als ein selb­ständiges Genre eines wissenschaftlichen Ergebnisses aufgefaßt werden: Durch sie ist die Vorstellung eines seit mehreren Jahrhunderten zerstörten Bauwerks möglich. Die Prinzipielle Rekonstruktion verfügt in Ungarn über eine besonders große Bedeutung, da hier die antiken und mittelalterlichen Baudenkmäler in sehr großem Maße zerstört bzw. umgebaut sind. Die Laien können sich in den meisten Fällen das komplette Bild einer Ruine vor der Zerstörung nicht vorstellen, sehen die einstigen Massen und Details nicht vor ihren Augen. Für sie wird das Ensemble erst dann vorstellbar, wenn es auf perspektivischen Zeichnungen, vielleicht mit dreidimension­alen Modellen - umgehbar - präsentiert wird. Die theoretischen Rekonstruktionen haben zum Teil wissenschaftliche Bedeutung, zum anderen dienen sie als guten Anhaltspunkt für authentische Ergänzungen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom