F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Feld István: Kutatás – dokumentálás – rekonstrukció

5. a. Visegrád, királyi palota. Kápolna, Mátyás-kori periódus, rekonstruktiv metszet (Búzás Gergely: Medieval Visegrád. Edited by József Laszlovszky. Dissertationes Pannonicae III. 4. Budapest, 1995. Fig. 63.) b. Visegrád, királyi palota. A palotakápolna hosszmetszete kelet felé (Búzás Gergely: Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota. Lapidarium Hungaricum 2. Budapest, 1990. 13. kép) riáció is napvilágot látott, Visegrádon újabban - akár az egész, akár a részletek vonatkozásában - csak egyetlen, mintegy hivatalos rekonstrukcióval találkozunk. Pedig véleményem szerint az elpusztult, átalakított épületek esetében a rajzi rekonstrukció csak akkor lehet igazán a megismerés, az új ismeretek forrása, ha több - természetesen különböző' értékű, köztük akár kísérleti jellegű - változatban is megfogalmazásra kerül. Erre a visegrádi palota esetében is minden lehetőség megvolt, s hogy nem éltek vele a kutatók, annak talán már nem annyira elvi,

41 mint gyakorlati okai voltak: ki akarták akarják építeni a nehezen „műemlékvédhető", pusztuló romot. E kiépítés és az alapjául