F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Feld István: Kutatás – dokumentálás – rekonstrukció

6. Esztergom, a vár déli részének helyszínrajza (a jelenleg folyó kiépítés eló'tti állapot, Vukov Konstantin eddig közöletlen rajza) szolgáló rekonstrukciós munka reális megítéléséhez az eddig közzétett tudományos dokumentációs anyag mindenesetre számomra nem tűnik kielégítőnek.

42 Nem fenyegeti ugyanakkor a megvalósítás veszélye a harmadik, példaként kiválasztott épület, az esztergomi vár ún. kaszárnya-építménye, vagy más néven Vitéz-palotája eddig megrajzolt rekonstrukcióit. Az 1930-as évek kutatásai és máig példamutatónak tartott helyreállításai által csak részben érintett területen, az 1200 körül a király által emeltetett torony-kápolna-udvar-együttestől északnyugatra elhelyezkedő, nagyméretű, téglalap alaprajzú épülettömb rendszeres tudományos feltárására csak az 1960-as évektől nyílt lehetőség (6. ábra). A megmaradt részében kéttraktusos, nyugat felől inkább épületromként, keletről egy jellegtelen újkori építményként megjelenő, egykori középkori palota kutatása azóta - kisebb-nagyobb megszakításokkal - egészen az utóbbi években megkezdett műemléki helyreállításig folytatódott, elsősorban Horváth István vezetésével.

43 Míg azonban az előzőekben tárgyalt visegrádi királyi palota esetében a sorra vett dokumentációs problémák ellenére sem állítható, hogy nem történt meg az érintett terület alapos régészeti kutatása,

44 Esztergom vonatkozásában már jóval hiányosabbak idevágó ismereteink. A kutatásokról Horváth István és munkatársa, Vukov Konstantin tollából 1986 óta megjelent számos publikáció

45 ebben a vonatkozásban legfeljebb előzetes jelentésnek tekinthető, s a megjelenés előtt álló újabb munkák

46 sem tájékoztatnak érdemben arról, hogy hol, milyen módszerrel és milyen mértékben folyt-folyhatott