F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Feld István: Kutatás – dokumentálás – rekonstrukció

értelmezett, a belső terek oldalfalait ábrázoló felmérése is közzétételre került,

31 ezek azonban nem alkotnak építészeti egységet,

32 s korántsem fogják át az épület egészét, így többek között hiányoznak a most folyó kiépítés által különösen erősen érintett nyugati szárnynál.

33 Ezen kívül a feltárt falakról még rendelkezésünkre áll az északkeleti palota teljes, nyugat-keleti metszete, ahol a már elpusztult struktúrák még egyértelműen kiegészíthető részletei is feltüntetésre kerültek, a budai várpalotánál említetthez hasonló, világos grafikai megoldással (4a. abra)ß

4 Sajnos, ezeket az eredeti illetve a biztosan kiegészíthető részleteket már nem tünteti fel az épületnek ugyanebben a vonalban felrajzolt, a 15. század végi állapotot bemutatni kívánó rekonstrukciós metszete (4b. ábra), mint ahogy ennek párja, az ugyancsak számos esetben közölt észak-déli rekonstrukciós metszet sem tartalmazza mindig a meglévő falakat, pedig csak ebben az esetben ítélhető meg igazán a meglévő és a hipotézis - itt meglehetősen figyelemreméltó aránya.

35 Meglepő ugyanakkor, hogy az eddig megjelent nagyszámú publikációban az említett két-két alaprajz illetve a két keresztmetszet mellett egyáltalában nem kerültek közzétételre külső homlokzati rekonstrukciók - csupán az északnyugati palotaszárny eredeti falmagasságokat is feltüntető rekonstruktiv metszetén jelenik meg egy homlokzatszakasz

36 -, s természetesen dokumentációs felmérések sem. Az is nehezen értelmezhető továbbá, hogy a tárgyalt rekonstrukciókon egyetlen egy esetben sincsenek feltüntetve a különböző nyíláskeret- vagy erkélyelemek számos külön rekonstrukcióban feldolgozott és közzétett meglévő részletei, pedig épp ezek részletekbe menő elemzése vezetett alapvető építészettörténeti megállapításokra.

37 Ami a dokumentálást illeti, jobb a helyzet a kápolna esetében, ahol - azon túl, hogy több periódus kereszt- és hosszmetszetei, sőt egy homlokzatrekonstrukció is közzétételre került - a kései rekonstruktiv hosszmetszet néhány esetben feltünteti az eredeti részleteket (5a. ábra), sőt itt a falazatmegfigyeléseket és a rétegviszonyokat egységben is ábrázolták (5b. ábra)?& Az áttekintett grafikai ábrázolások mellett természetesen a teljes visegrádi palotaegyüttesről is készültek a tárgyalt budaiakhoz hasonlítható tömegrekonstrukciók - ezek újabban már, ha sematikusan is, de feltüntetik az északkeleti palota két külső homlokzatát -, itt azonban az előzőkben említettek miatt még problematikusabb tudományos megalapozottságról beszélni. Az eddig áttekintett dokumentációs anyag alapján sokkal inkább a „megismerési, értelmezési gondolatkísérlet"

39 fogalmát lehetne itt használni, hasonlóan azokhoz a vállalkozásokhoz, amelyek az északkeleti palota díszudvarának egyes periódusai egykori megjelenését kívánták felidézni, Lux Kálmán első kísérleteitől Sedlmayr János elképzelésein át Búzás Gergely legújabb, már az egykori második emelet lovagalakos kályháját is feltüntető perspektivikus rajzáig.

40 Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindezen rekonstrukciós rajzok kidolgozása során - Budától eltérően - alig nyújthattak segítséget korabeli metszetek vagy leírások, itt elsősorban az építészeti-szerkezeti logikára és a párhuzamokra támaszkodhattak saját fantáziájuk mellett az alkotók, valamint természetesen a megmaradt részletekre és leletekre. Ez utóbbiak mennysége és aránya azonban sajnos korántsem olyan nagy, hogy csupán egyetlen rekonstrukciós elképzelés megrajzolására nyújtottak volna lehetőséget. Sajátságos, hogy míg Budán - mint láthattuk - számos esetben több rekonstrukciós va-