F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Iványosi-Szabó Andrea: A Csongrád-ellésmonostori árpád-kori templom építő- és díszítőkőanyagának kőzettani, földrajzi vizsgálata

Az ellesi vörös mészkő maradványok csiszolt felületű lapok - valószínűleg sírlapok - töredékei, felületük koptatottsága miatt azonban feltehetőleg másodlagosan, padlóburkoló lapként kerülhettek felhasználásra.

34 Az ellesi templom vörös mészkövének származási helye tehát a vékonycsiszolat és az analógiák alapján a Gerecse, ahonnét vízi és szárazföldi szállítás útján érkezhetett az építkezésre. b.l Erdély, Maros-menti bányák: szarmata foraminiferás (miliolinás) mészkő, szarmata cerithiumos-cardiumos puha biogén mészkő, alsó-kréta „kárpáti" homokkő, édesvízi mészkő A kőzettani azonosítás alapján mind a négy kőzettípus az erdélyi Maros-vidéki bányákból származtatható. Ezt alátámasztják a következő megállapítások is: - A szarmata foraminiferás (miliolinás) mészkő, az alsó-kréta „kárpáti" homokkő és az édesvízi mészkő más dél-alföldi román kori építkezéseken is megtalálható, például a Szeged-alsóvárosi templom területén.

35 - A Maros vidékén kitermelt építőköveket együtt, egy tömegben úsztathatták le a Maroson, gazdaságosabbá téve a szállítást a több bányahelyről, nagyobb területekről való beszerzés helyett. - A Dél-Alföld és Erdély közötti szoros gazdasági kapcsolatot - mely a Maros, mint természetes útvonal révén alakult ki - a fa- és sószállítmányokról szóló írásos források bizonyítják. A Maros-torkolattól a Tiszán felfelé hajózva, esetleg szárazföldi úton kerülhetett a kőzetanyag Ellésre. - Az építtető Bór-Kalán nemzetség a Maros-menti vármegyékben rendelkezett birtokokkal Arad, Küküllő és Hunyad megyékben, így lehetséges, hogy a saját birtokain fekvő bányákból szállíttathatta az építőanyagot. cl Bihar-hegység, Észak-Erdély: szarmata cardiumos-miliolinás tömött mészkő Az egyelőre kisebb mennyiségben megtalált kőzetet valószínűleg a Tiszán vagy a Körösökön szállították az Alföldre. d. l Északi-középhegység; Tokaj, Eger környéke: riolittufa, dácit A vulkánitok szintén kisebb mennyiségben kerültek elő, felhasználási módjuk egyelőre nem ismert. A Tiszához közeli bányákból a folyón juttathatták el a felhasználás helyszínére. e. l Duna-Tisza köze: tavi dolomitos mészkő (darázskő) Ali. század óta ismerik és használják, a népnyelv nevezi darázskőnek. A Duna-Tisza közén nagy mennyiségben állt rendelkezésre; megjelenése változatos, a bányahely környezetének beazonosítása további vizsgálatokkal lehetséges. /./ Várhát: téglaégető A téglák alapanyaga és a benne talált maradványok helyi téglaégetésre utalnak. Ezt támasztják alá az Elléstől 2,5 km-re északkeletre, a várháti dombon megtalált téglaégető