F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)
MŰHELY - Iványosi-Szabó Andrea: A Csongrád-ellésmonostori árpád-kori templom építő- és díszítőkőanyagának kőzettani, földrajzi vizsgálata
mazik 1904-ből. 21 A kőzettani azonosítás alapján az Ellésre nagyobb távolságból szállított építőanyag származási helyei: a Gerecse, Erdély és az Északi-középhegység. A birtokviszonyok, a közlekedés-földrajzi helyzet, a földrajzi, történelmi adottságok alapján következtetések vonhatók le az építőkövek származási helyére vonatkozóan illetve a kőzettani azonosítás eredményeit ezen ismeretek alátámaszthatják. Az ellesi építő- és díszítőkőanyag származási helyei a.l Gerecse: vörös jura mészkő A Gerecse mészkőbányászatáról a 12. századból írásos adattal is rendelkezünk; az Esztergom vármegyéhez tartozó bányahelyeket kezdetben a király birtokolta. 1204 előtt Imre király Tardos egy részét az esztergomi káptalannak juttatta márványfejtésre, 22 hogy segítse a már korábban az érseknek adományozott esztergomi palota befejezését. A vörös mészkövet a Bizáncban nevelkedett III. Béla király a porfírhoz hasonló színe miatt alkalmazta a királyi reprezentáció egyik kifejezési formájaként. A porfír a késő-római, bizánci császárok síremlékeinek volt jellegzetes anyaga. 23 A kopásálló, jól faragható vörös mészkőből elsősorban síremlékeket, csiszolt felületű, feliratos sírládákat készítettek. E korszakban a megrendelők a királyi család és a kolostoralapító nemzetségek főpapi tagjai voltak. A 13. században a vörös mészkő az építkezéseken is egyre nagyobb mennyiségben került felhasználásra, többek között Esztergomban a királyi palotában, a Szent Adalbert templomban, Esztergom-Szentkirályon, 24 az óbudai királyi palota kapuzatainál, 25 a pannonhalmi apátsági templom Porta Speciosa-jánál, 26 a somogyvári apátság kerengőjében. 27 A Vésztő melletti Csoltmonostor feltárása során a 13. századra tehető padlóborítás apróra töredezett vörös mészkő lapjait és vörös mészkő oszlopocskák töredékeit találták meg. 28 A szeri monostor területén a 12. század végére keltezhető vörös mészkő kapuzat és padló maradványait tárták fel. 29 A vörös mészkőből faragott emlékek az 1270-es évekig a legszínvonalasabb alkotások között szerepelnek és főként idegen mesterekhez köthetők. 30 Ez az építő- és díszítőkő ebben az időszakban még az uralkodó körüli szűk kör kiváltsága volt, beszerzését a király kegye tette lehetővé az előkelők számára. Szabad piaca csak a 14. század második felétől alakult ki, használata e korszak után már földrajzi, társadalmi értelemben is gyorsan terjedt. 31 A 13. század utolsó negyedétől az 1270-es évekig a vörös mészkő emlékek előfordulása az Esztergom-Buda-Székesfehérvár-Mór négyszögben a leggyakoribb, a bányahely közelsége miatt a szállítást erre a területre könnyebben megoldhatták. A kőzetanyag távolabbi célpontokra való eljuttatása elsősorban vízi úton volt lehetséges: például a Balaton vizén. Pannonhalma, Csoltmonostor, Szer esetében a költségesebb és nehézkesebb szárazföldi, igás szekerekkel való szállítást is kénytelenek voltak igénybe venni. A magyarországi vörös mészkövet faragó műhelyek földrajzi elhelyezkedéséről kevés ismerettel rendelkezünk. Eddig a visegrádi királyi palota területén tártak fel egy Mátyás-kori réteget, amely vörös mészkő faragási hulladékot, töredékeket és rontott darabokat tartalmazott. 32 Egy lényegesen korábbi vörös mészkövet is faragó műhely nyomait a szeri monostor területén találták meg. 33
