F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

TANULMÁNY - Pizág Anetta: A Napraforgó utca élete (1931-?)

27. Budapest, Napraforgó u. 16. (Tauszig Béla és Róth Zsigmond) 1999. Fotó: Hack Róbert A házon jelentős külső átalakítások történtek. Az utcai homlokzat zárt erkélyét beépítették, a bejárat melletti teraszra télikertet építettek. A kert hátsó részén teraszt, ez alatt süllyesztett garázst alakítottak ki. szürke belvárosi utca. A néhány éve szépen rendbe hozott teret ma senki sem gondozza rendszeresen, ezért meglehetősen lehangoló látványt nyújt, főleg azok számára, akik korábban látták fokozatosan elpusztulni a teret. A lakók hiába várnak arra, hogy utcájukat rendes útburkolattal lássák el. A jelenlegi úttest szinte hűségesen idézi a '30-as éveket. Az utcát ritkán takarítják, pedig a völgyben való elhelyezkedése miatt szeles és poros. Az utca élete, lakói A lakók közösségi élete a háború előtti időkhöz képest sokat változott. Akkoriban a szomszédok jó kapcsolatot tartottak egymással, összejártak, viszonylag aktív társasági életet éltek. Manapság a lakók éppen csak köszönő viszonyban vannak egymással, és csak néhány idős asszony szokott néha találkozni és társalogni a korabeliekkel. (Az idős lakók nosztalgikusán gondolnak vissza a régebbi idők hangulatára.) Az utca kis terét jobbára iskolások népesítik be a tanítás végétől egészen estig. Az utca lakossága idős emberekből áll, akik évtizedek óta laknak az utcában. A lakók ritkán költöznek el, és azt többnyire családi okok motiválják, vagy a ház költséges fenntartása.