F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

TANULMÁNY - Pizág Anetta: A Napraforgó utca élete (1931-?)

A mai lakások, a lakókkal való kapcsolatuk A lakások sok mindenben módosultak eredeti állapotukhoz képest. A korábbiakban le­írtak szerint az alaprajzi változások követték a lakók igényeit és változását; továbbá a lakások használata is jelentősen különbözik az őslakókétól. A lakások bútorozása oly­annyira eltér a BAUHAUS korszakának lakberendezési szokásaitól, hogy ma már csak egy-egy lakásban lehet találni olyan jellegű bútorokat, amilyenekkel a tervezők képzel­ték el házaik berendezését. (Ezek lakói anyagi okokkal mentegetőznek barátságtalan bútoraik miatt.) Ahogyan a háború utáni építészet elutasította a modern gondolatokat, úgy változtak meg a bútorozási szokások is. Az utca mai lakói szinte anyagi helyzetü­ket reprezentálják a stílbútorokkal elegánsan berendezett lakásaikkal. Zavaró érzés be­lépni egy egyszerű, visszafogott megjelenésű, könnyed, modern házba, amikor odabent körülveszi az embert a nehéz és reprezentatív bútorok formagazdagsága és pompája. Az ilyen lakások kialakítása nem barátságtalan, hiszen az ember nem látja saját házát kívülről és belülről egyszerre. A korszerű lakás pedig nem erőlteti rá lakóira a saját „akaratát". Ennek ellenére hiba, hogy a ház külső megjelenése megtévesztő lakóinak társadalmi hovatartozását és igényeit illetően. Tehát a modern bútorok mai használata nem törvényszerű, azonban az utcában mutatkozó lakberendezési szokások azt mutat­28. Budapest, Napraforgó u. 3. (Kaffka Péter) 1931. Bierbauer Virgil: A Pasaréti-úti kislakásos telep. Térés Forma (1931) X. . 29. Budapest. Napraforgó u. 3. (Kaffka Péter) 1997. Fotó: Baksay Zsolt Az épület külső megjelenése tömegében nem válto­zott. Az eredeti szín megváltozott és a jellegzetes va­kolati architektúra eltűnt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom