F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)
TANULMÁNY - Pizág Anetta: A Napraforgó utca élete (1931-?)
9. Budapest. Napraforgó u. 17. (Hajós Alfréd) 1997. Fotó: Baksay Zsolt Letekintés a lépcső felé az emeleti galériáról. megjelenés keretei közé, még akkor is, ha az a modernnel alig volt összeegyeztethető. Ezt a bíráló bizottság és a vezető építész hatékony munkájának hiánya tette lehetővé. A közös munka és a hivatalos építészeti állásfoglalás ellenére is megoldatlan maradt a nemzeti tradíciók kérdése, ami az államtitkár megnyitó beszédében és tervezett épületén is tükröződik. Ez a nézeteltérés szintén hozzájárult a házak viszonylag heterogén megjelenéséhez (3-6, ábra). Ezek a házak, bár jóval korszerűbbek voltak, mint a velük egy időben létrejöttek, nem juttathatták kifejezésre a kor törekvéseinek teljességét. A Napraforgó utcai lakótelep belső ellentmondásai miatt csak ízelítőt adhatott a korszerű polgári lakástípusból, de az újságok által hangoztatott modernség szempontjából nem volt teljes értékű. Az épületeken megmutatkozik, hogy a tervezésben résztvevő építészek eltérő módon értelmezték a modernség fogalmát. Kiderült, hogy a változtatás nélkül átvett német példák a hazai viszonyok között nem állják meg a helyüket. A kezdeményezés azonban alkalmas volt arra, hogy további hasonló jellegű programok megvalósításához impulzust nyújtson. Az utca értékelése A Napraforgó utcai lakótelep tervezői egyetértettek a kezdeményezők azon céljával, hogy a telepítés és az épületek a korszerű építészeti elveket tükrözzék, és minden szempontból követendő például szolgáljanak a moderntől idegenkedők és a tájékozatlanok számára. Törekedtek arra, hogy az építési program széles körben propagálja a korszerű gondolatok létjogosultságát. A kezdeményezők által elfogadott modern elveknek csak kis része tudott maradéktalanul érvényesülni. Sok terv csak nagy vonalakban képviselte a modern építészeti elveket, és felszínre kerültek azok a korábbi hibák, melyek az új gondolatok félreértéséből, tagadásából vagy a századforduló építészetének nehezen levethető hagyományából fakadtak.