F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

TANULMÁNY - Pizág Anetta: A Napraforgó utca élete (1931-?)

9. Budapest. Napraforgó u. 17. (Hajós Alfréd) 1997. Fotó: Baksay Zsolt Letekintés a lépcső felé az emeleti galériáról. megjelenés keretei közé, még akkor is, ha az a modernnel alig volt össze­egyeztethető. Ezt a bíráló bizottság és a vezető építész hatékony munkájának hiánya tette lehetővé. A közös munka és a hivatalos építészeti állásfoglalás ellenére is megoldatlan maradt a nem­zeti tradíciók kérdése, ami az államtit­kár megnyitó beszédében és tervezett épületén is tükröződik. Ez a nézetelté­rés szintén hozzájárult a házak vi­szonylag heterogén megjelenéséhez (3-6, ábra). Ezek a házak, bár jóval korsze­rűbbek voltak, mint a velük egy idő­ben létrejöttek, nem juttathatták kife­jezésre a kor törekvéseinek teljessé­gét. A Napraforgó utcai lakótelep bel­ső ellentmondásai miatt csak ízelítőt adhatott a korszerű polgári lakástípusból, de az új­ságok által hangoztatott modernség szempontjából nem volt teljes értékű. Az épülete­ken megmutatkozik, hogy a tervezésben résztvevő építészek eltérő módon értelmezték a modernség fogalmát. Kiderült, hogy a változtatás nélkül átvett német példák a hazai viszonyok között nem állják meg a helyüket. A kezdeményezés azonban alkalmas volt arra, hogy további hasonló jellegű programok megvalósításához impulzust nyújtson. Az utca értékelése A Napraforgó utcai lakótelep tervezői egyetértettek a kezdeményezők azon céljával, hogy a telepítés és az épületek a korszerű építészeti elveket tükrözzék, és minden szem­pontból követendő például szolgáljanak a moderntől idegenkedők és a tájékozatlanok számára. Törekedtek arra, hogy az építési program széles körben propagálja a korsze­rű gondolatok létjogosultságát. A kezdeményezők által elfogadott modern elveknek csak kis része tudott maradék­talanul érvényesülni. Sok terv csak nagy vonalakban képviselte a modern építészeti el­veket, és felszínre kerültek azok a korábbi hibák, melyek az új gondolatok félreértésé­ből, tagadásából vagy a századforduló építészetének nehezen levethető hagyományá­ból fakadtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom