F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)
FORRÁS - Simon Zoltán: A füzéri vár 1623. évi inventáriuma
7. Füzér, vár. Mázatlan kályhacsempe a 17. század húszas éveiből. Rajz: Arnóti Zsuzsa lyai János koronázása után egy esztendeig itt őriztette a magyar királyi koronát. 1567-ben Perényi Gáborral kihalt a Perényi család terebesi, másként nádori ága. 1569-ben ecsedi Báthory Miklós és György szerzett adománylevelet Füzér várára. 1605-ben Báthory István országbíró elhunytával kihalt a Báthoryak ecsedi ága. Füzért Báthory István testvére, Nádasdy Ferencné Báthory Erzsébet örökölte. Erzsébet halála után a vár Nádasdy Pál birtoka lett, kinek gyermekei, Ferenc és Anna Mária 1641-ben osztoztak meg füzéri birtokaikon. Anna Mária apácaként hunyt el, s Nádasdy Ferenc 1654-ben már az egész várat zálogosította el battai Mosdóssy Imrének, majd 1668-ban tolcsvai Bónis Ferencnek. Mivel mind Nádasdy, mind Bónis részt vett a Wesselényi-féle öszszeskiivésben, 1670-ben Füzért lefoglalták a kincstár számára. A vár sorsa 1676 májusában teljesedett be, amikor a császári katonaság „elrontotta". Azóta rom. Az erődítmény régészeti kutatását 1977-ben Juan Cabello és Feld István kezdte meg, melyet 1992 óta e sorok írója folytat. 1 A várra vonatkozó 17. századi források meglehetősen szétszórtan maradtak fenn az Országos Levéltárban. Legnagyobb hányaduk a Kamarai levéltárban, az Archívum Famíliáé Nádasdi, a Neoregestrata Acta és az Urbaria et conscriptiones című fondokban található, de értékes adatokra bukkanhatunk a Bónis, a Forgách és a Károlyi családok levéltáraiban is. A források kiadása esetlegesnek mondható. Az eddig ismertté vált iratok közül mindössze öt inventárium szövege jelent meg nyomtatásban, közülük az egyiké csak kivonatosan. Első ízben Komáromy András hozta nyilvánosságra az 1665-ben kelt inventárium 2 , majd Pettkó Béla az 1620-as leltár teljes szövegét 3 . Ezeket a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának forráskiadvány-sorozata követte, melyben kivonatokat közöltek az 1644-es és az 1670-es inventáriumból is 4 . A szövegösszefüggéseket figyelmen kívül hagyó kivonatos forrásközlés súlyos félreértéseket eredményezett 5 . Az 1977. évi régészeti kutatást követő, Feld István és Juan CabelA források
