F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)
TANULMÁNY - G. Lászay Judit: Ingatlanok ingatlan ingóságai avagy a műemlékek „tartozékai”
TANULMÁNY 5 G. Lászay Judit INGATLANOK INGATLAN INGÓSÁGAI avagy a műemlékek „tartozékai" 1 „Megvásároltuk az épületet, így már nem műemlék!" dörren elutasítóan és megkönynyebbülten, egyre gyakrabban az újsütetű tulajdonos a megszeppent és valljuk be, eszközök híján tehetetlen műemlékesre, aki pusztán a nyilvántartás revíziója vagy topográfiai leírás számára szándékozott volna rövid időre behatolni a házba. E sajátos és önkényes jogértelmezésben és a következtében előálló patthelyzetben megtestesül minden ellentét amely a védendő emlék tulajdonosa és a védelemmel foglakozó szakemberek vagy a műemléki hatóság között feszül. Ez az ellentét sohasem lesz feloldható, legfeljebb hatékony kedvezmény-rendszerrel enyhíthető, hiszen itt az egyéni és a közérdek szembesül. A műemlékek egy-egy szűkebb vagy tágabb közösség történelmi és azonosság tudatának, kultúrájának olyan nélkülözhetetlen tárgyiasult elemei, amelyeket az intézményrendszer által törvénybe foglalt jogszabályokkal meghatároz és amelyek védelméről gondoskodik. Hiába a deklarált szándék, a valóságban a műemlékes tevékenység hatékonysága a társadalom általános kulturáltságától, múltjához való viszonyának rendezettségi fokától, gazdasági lehetőségeitől függ. A szakemberek felvállalják, hogy egy össztársadalmi cél szolgálatában beavatkozásaik sérthetik a műemlékek tulajdonosainak érdekeit, ez utóbbiak pedig kénytelenek elfogadni, hogy kötelezettségekkel jár egy magasabb értékű objektum birtoklása. Ez az érték napjainkban még főleg eszmei, de elkerülhetetlen és kívánatos, hogy emelkedő piaci értékkel párosuljon, ösztönzést adva pont annak megőrzésére, ami miatt védelemre méltónak ítéltetett. A konfliktusok száma a jövőben csak nőni fog, hiszen az utóbbi évtizedekben fokozatosan átalakult, bővült a műemlék fogalma, ma már az épített örökség keretein is túlmutat. Ennek az újabb, tágabb értelmezésnek megfelelően kaptak kiemelt hangsúlyt nemzetközi téren is a kulturális örökséggel foglalkozó fórumokon a műemlékekhez kapcsolódó tartozékokkal 2 foglalkozó kérdések. Ezek azok az elemek, amelyek hordozójuktól való eltávolítható jellegüknél fogva fokozottan sérülékenyek, pusztulásra ítéltek. Az alábbiakban az ingatlan ingóságok védelmére irányuló törekvések szempontjait és megőrzésük mindennapi problémáit villantjuk fel. A téma olyannyira aktuális,^ hogy az Európa Tanács fontosnak tartotta, hogy külön foglalkozzon vele, és kialakítson a védelem különböző aspektusaira egy egységes nemzetközi szempont-rendszert. Az ET Kulturális Örökség Bizottságának keretében egy munkacsoport kidolgozta a problémakörrel kapcsolatos irányelveket tartalmazó ajánlást, és kiegészítő jegyzőkönyvet készített, az Európai Építészeti Örökség Védelméről szóló, 1985-ös ún. Granadái Egyezmény 1. cikkelyéhez, amely a műemlék fo-