F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Claudia Piovano: A siklósi plébániatemplom szentélyének falképei

13. Maestro delle Tempere Francescane: Anjou Róbert brnói tabernákuluma. Prága, Nemzeti Galéria. A siklósi falképciklus szerkezete ezenkívül utal a francia gótikára is. Ismert Avignon és a nápolyi Anjouk között fennálló kapcsolat, valamint az avignoni művészet hatása Csehországra. Talán éppen Prágán és Csehországon keresztül jutott el Magyarországra a francia gótika. Folyamatosságról beszélhetünk tehát a nápolyi Anjou Királyság és Közép-Kelet Európa között fennálló művészi kapcsolatokban, főként Károly Róbert uralkodásának idején. Csehország esetében, amint azt Olga Pujmanová

19 bőségesen illusztrálja, ezek a kapcsolatok főleg a kulturális rokonság, továbbá - egy bizonyos szempontból - I. Róbert és IV. Károly politikájának voltak köszönhetőek. Ami Magyarországot illeti, a történelmi összefonódás egyértelmű. Az Anjouk nápolyi ága már igen korán kapcsolatot létesített az Árpád-házi uralkodókkal, házassági politikájuk révén. Miután nem kapta meg V. István lányának, Máriának kezét, Károly elérte, hogy lányát, Anjou Izabellát IV. László, az eljövendő magyar király vegye feleségül, a már említett Mária pedig 1270-ben II. Anjou Károly hitvese lett. Bármi is motiválhatta I. (Anjou) Károlyt, ez a második házasság jelentős meghatározó erővel bírt az Anjou-ház expanziós politikájára, mert lehetővé tette, hogy Mária unokája, Károly Róbert - Árpád-házi származásának köszönhetően - elnyerje a magyar királyság trónját. Ettől kezdve egészen Máriának, Nagy Lajos lányának,