F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Claudia Piovano: A siklósi plébániatemplom szentélyének falképei

Zsigmond feleségének 1387-ben bekövetkezett haláláig a nápolyi Anjou dinasztia egyik ágának kezében volt a hatalom, amit a pápaság is támogatott. A két ország olyannyira szorosan kötődött egymáshoz a 14. században, hogy Raoul Manselli, egy az Anjouk magyar expanziós politikájáról készült tanulmányában kijelenti, hogy „a 14. században a magyar uralkodók bírtak legnagyobb befolyással Nápolyban."

20 A politikát követően természetesen a kulturális kapcsolatok is megélénkültek. A negyvenes években azonban válság nehezedett a két ország kapcsolataira András herceg, I. Johanna nápolyi királynő férjének, I. (Nagy) Lajos testvérének nápolyi meggyilkolása miatt. I. (Nagy) Lajos ezért 1345-ben bevonult a félszigetre, hogy elfoglalja és a magyar koronához csatolja Nápolyi. 1347-ben visszatérésre kényszerítette a pestis, később újra hadjáratra indult az itáliai királyság ellen, hogy azután 1352-ben végleg feladja terveit. Sötét évei voltak ezek Nápolynak, a művészeti életre is pangást hoztak. A művészek nem jutottak kiemelkedő megbízásokhoz. I. (Nagy) Lajos itáliai hadjárata viszont segítette Magyarországon a nápolyi művészet elterjedését. 14. Karlstein, várkastély. Szentkereszt-ereklye jelenetek a Mária kápolna déli falán. Freskó, 1357-58. Karel Stejskal: Karl IV. und die Kultur und Kunst seiner Zeit. Praha, 1978. 91. kép. Fotó: Karel Neubert