F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

KIÁLLÍTÁS - Borossay Katalin: Építészettörténeti kiállítások Budapesten

KIÁLLÍTÁS 169 Borossay Katalin ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁSOK BUDAPESTEN Schickedanz Albert (1846-1915). Ezredévi emlékművek múltnak és jövőnek. Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban 1996. szeptember 19-től december 31-ig. A kiállítás anyagát összeállította Gábor Eszter, a kiállítást rendezte Jerger Krisztina. A Magyar Tudományos Akadémia palotájának pályázati tervei 1861. A kiállítást rendezte Szabó Júlia és Váliné Pogány Jolán. Az Iparművészeti Múzeum palotájának építéstörténete. Centenáriumi kiállítás. A kiállítást rendezte Ács Piroska. 1996 utolsó negyedévében három, a 19. század második felének építészetével foglalkozó kiállítás nyílt Budapesten. A Schickedanz-kiállítás egy építész (festő, iparművész) életét és pályáját, az Iparművészeti Múzeum centenáriumi kiállítása a múzeum építésének történetét, a Magyar Tudományos Akadémia kiállítása pedig azokat a pályázatokat mutatja be, melyek eredményeként végül sor került a ma is álló palota megépítésére. A Schickedanz-kiállítás létrehozója, Gábor Eszter célja az volt, hogy „a közönség előtt... máig ismeretlen" építész teljes életútját, pályaképét megrajzolva egy olyan művészt mutasson be, akit ugyan nem szoktunk a legnagyobbak között emlegetni, mégis, neki jutott a feladat, hogy fővárosunk legreprezentatívabb terét kialakítsa és annak épületeit felépítse, és aki - bár építészként is csak erről az egy (igaz. fő-) művéről ismert - festőként, díszfestőként, bútor- és enteriőr-tervezőként is elismerten tevékenykedett. A kiállítás kissé meglepően kezdődik: mivel az első teremben csak festmények és bútorok vannak kiállítva, a tervekre és egyéb építészeti jellegű rekvizitumokra számító, Schickedanz sokrétű tevékenységét még nem ismerő látogató elbizonytalanodik, hogy jó helyen jár-e. A katalógus hamar eloszlatja ezt az érzést, de talán nem ártott volna már a kiállítás elején szembetűnőbben jelezni, hogy Schickedanz -, aki még karlsruhei építészeti tanulmányai kényszerű félbehagyása után is festészeti ösztöndíjra pályázott - életében a festészetnek és az iparművészetnek milyen nagy szerep jutott. Ahogy Gábor Eszter által írt élet- és pályarajzában olvassuk, évekkel 1878-as múzeumi titkári kinevezése előtt már együttműködött Pulszky Károllyal a múzeum gyűjteményének rendezésében, Pulszky „Kalauza" után a múzeum első katalógusa közös művük és 1880-as ideiglenes kinevezését követően 1884-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter véglegesen kinevezte az építészeti rajz és alaktan tanárának az időközben megalakult iparművészeti tanodához. 1891-ben részt vett a múzeum és szakiskola végleges otthonának megteremtését célzó tervpályázaton, ahol társával, Freund Vilmossal harmadik díjat nyert. Fontos munkája volt a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházi ablakainak megtervezése és a Magyar Tudományos Akadémia