F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

KIÁLLÍTÁS - Borossay Katalin: Építészettörténeti kiállítások Budapesten

1. Schickedanz Albert: Pantheon-pályaterv, távlatrajz, 1882. OMvH Tervtár, átvételi szám: 24. Schikedanz Albert 1846-1915. Katalógus. Szépművészeti Múzeum, 1996. Kat. 14. 1. díszterem-mennyezetének dekoratív festése, nagy sikert ért el a Zichy Jenő gróf részére tervezett úriszobával, de a kisebb műfajokat sem vetette meg: bizonyítják díszoklevél- és könyvkötés tervei, a Stefánia trónörökösné számára készült ékszerdoboz. Hessky Orsolya cikke szerint festészetével főként családtagjait és tájakat örökített meg. Annak ellenére, hogy végül is nem részesült akadémiai képzésben, azt a tizenöt esztendőt kivéve, amit a katalógus „a nagy építészeti feladatok idejé"-nek nevez, Schickedanz rendszeresen képviseltette magát a festészeti kiállításokon. Jó ismeretségben - ha nem barátságban - volt Székely Bertalannal és Lötz Károllyal (egyikük első felesége, másikuk az ő portréját festette meg), és elmaradt festészeti tanulmányait is náluk pótolta. A kiállítás nem szigorúan időrendi, hanem inkább tematikus csoportokba rendezi Schickedanz építészeti életművét. Az első csoportba néhány, az Ybl-irodában készült építészeti grafika került, pl. a ferencvárosi plébániatemplom, az Operaház, a lipótvárosi Bazilika egy-egy munkaközi látképe, melyek azt bizonyítják, hogy Ybl Schickedanz nyilvánvaló rajzolói-festői tehetségét felismerve több ilyen jellegű feladatot adott neki. Gábor Eszter a kiállításon szűkszavúbban, a katalógusban részletesebben foglalkozik azzal, hogy vajon hogyan működött az Ybl-iroda (vagy inkább irodák), hogyan lehet elkülöníteni a fennmaradt tervek és visszaemlékezések alapján, hogy mi volt Ybl invenciója és mi a munkatársai szerepe egy-egy épület terve-