F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Petravich András: Város- és megyeházák a dualizmus korában

ja Winkler Gábor: Városépítészet a historizmusban. In: A historizmus művészete Magyarországon. Szerk. Zádor Anna. Budapest, 1993. 31-48. 11. Magyarkanizsán a kiírás a pályázókra bízta, hogy készül-e torony; amennyiben igen, úgy legyen alkalmas tűzőrség elhelyezésére. Végül is valamennyi díjazott pályaterven szerepelt torony. A magyarkanizsai városház pályatervei. Magyar Építőművészet, VI. (1908) 7. 21-30. A zentai városháza programjában: „37. Torony, tűzoltó figyelőőr számára berendezve 30 m figyelő magassággal, teljesen külön feljárattal; víztorony céljaira is alkalmasan." A zentai városház és vásárcsarnok tervpályázata. Magyar Építőművészet, X. (1912)4. 1-14, 31-32. 12. Szigetváron egy nagyobb és három kisebb üzlet tervezését írták elő a pályázat programjában. A szigetvári városháza pályatervei. Magyar Építőművészet, VI. (1908) 7. 8-20. A zentai városháza programjában: „40. A földszint utcai részén boltok tervezendők raktárakkal és szükséges árnyékszékekkel." (A fentebb idézett helyen.) A magyarkanizsai városháza programjában viszont nem szerepelt üzlet. (A fentebb idézett helyen.) 13. Léva, új városháza tervpályázati hirdetménye. Építészeti Szemle, IV. (1895) 29. 14. Antal Károly: Hetvenöt éve épült a községháza. In: Szécsény az emlékezés hitelével. Összeáll. Praznovszky Mihály. Szécsény, 1986. 165-167. 15. Pevsner i.m. 58. 16. Christa Rienäcker: Quedlinburg. Berlin stb., 1992. 57-58. 17. Magyar művészet 1890-1919. Szerk. Németh Lajos. Budapest, 1981. I. 63. Budapest Lexikon II. 564. 18. Magyar művészet 1890-1919. I. 63. 19. Az óbudai elüljáróság épülete. Építő Ipar, XXXII. (1908) 21., 23. 20. A kerületi elöljáróságok ügykörét az 1893. évi 33. tc. jelentősen kiterjesztette. A fővárosi X. ker. elöljáróság épülete. Építő Ipar, XX. (1896) 198-199. Lásd még Csizmadia-Kovács-Asztalos i.m. 367-368. 21. Bakonyi Tibor-Kubinszky Mihály: Lechner Ödön. [Budapest) 1981. 24-26. Kismarty-Lechner Jenő: Lechner Ödön. Budapest, 1961. 45-48. Magyar művészet 1890-1919. I. 63., 329. 22. Gerle János-Kovács Attilu-Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. | Budapest,] 1990. 148. Magyar művészet 1890-1919. I. 63.. 340. 23. Bordás Győző: A szabadkai városháza. In: Bela Duránci: A vajdasági építészeti szecesszió. [Novi Sad] 1983. 53-58. Lásd még Gerle-Kovács-Makovecz i.m. 85.; Magyar művészet 1890-1919.1. 63., 338. 24. Gerle-Kovács-Makovecz i.m. 85. Magyar művészet 1890-1919. I. 63., 338. 25. Gerle-Kovács-Makovecz i.m. 153. 26. Somfai Balázs: A veszprémi Megyeház 100 éve, 1887-1987. Veszprém, 1987. 27. Corpus Juris. 1657-1740. 631. Idézi: Zádor Mihály: Kaposvár. Budapest, 1964. 87. 28. Magyarország műemlékjegyzéke. Szerk.: Ikafalvi Diénes Virág. Budapest, 1990. I. 390. Más forrás szerint csak 1767-ben készült el. Mondy Miklós: A sátoraljaújhelyi régi megyeház építésének története. Műemlékvédelem, XI. (1967) 224-227. 29. Budapest Lexikon II. 311-312. 30. Csizmadia-Kovács-Asztalos i.m. 363-366. 31. Kismarty-Lechner i.m. 42. 32. Magyarország műemlékjegyzéke I. 297., II. 1083. Szolnok megye műemlékei. Szerk. Kaposvári Gyula és Rédei István. Szolnok, 1988. 87. 33. A veszprémi megyeháza történetét részletesen feldolgozta Somfai Balázs i.m. 34. Magyar művészet 1890-1919. 1. 63. Szabolcs vármegye székháza Nyíregyházán. Tervezte: Alpár Ignác építész. Építő Ipar, XVII. (1893) 81. 35. Geller-Vadász i.m. 106. Gerle-Kovács-Makovecz i.m. 27. Kismarty-Lechner i.m. 130. A város-, illetve a megyeházák fejlődéstörténetét és egyes példáit részletesebben tárgyalja: Petravich András: Megyeházák; Városházák. In: Épülettípusok a kiegyezés utáni Magyarországon. Szerk. Császár László. Budapest, 1995. 105-122.