F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Koppány Tibor: A zsennyei Sennyei-Bezerédi kastély és kutatása

JEGYZETEK 1. A kutatásra a megbízást a tervezést végző, az akkori OMF keretében működő Műemlék Gazdasági Munkaközösség adta. A helyreállítás tervezői Erdei Ferenc, Komjáthy Attila és Schönerné Pusztai Ilona építészmérnökök voltak. A kutatást e sorok írója végezte. 2. Majthényi Károly: A zsennyei művésztelep. 1958. 1. szám. 134-139.; Károlyi Antal: A zsennyei Sennyey udvarház. 1971. 3. szám, 443-458.; Komárik Dénes: A gótizáló romantika építészete Ma­gyarországon. Építés- Építészettudomány XIV. (1982) 309-310.; Sisa József: Adalékok a magyar­országi romantikus kastélyépítészethez. Ars Hungarica VIII. (1980) 112. 3. C. Harrach Erzsébet-Kiss Gyula: Vasi műemlékek. Szombathely, 1983. 514-515. 4. Arborétumok országszerte. Szerk.: Mészöly Győző. Budapest, 1984. 208. és helyszínrajza: 176, 7­29. ábra 5. Borovszky Samu: Vas vármegye (Magyarország vármegyéi és városai) Budapest. 1898. 72. 6. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. III. Budapest, 1887. 792., 847. - A birtokos család Árpád-kori őseire, a Sennye nemzetségre Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIII. század közepéig. III. Budapest, 1901. 35-36. 7. Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. Budapest, 1966. 123-126. 8. Károlyi Arpád-Szalay József: Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Budapest, 1882. 99. 9. Magyar Országos Levéltár, Neoregestrata Acta, Fase. 539. no. 25. és a Sennyey család egyébként Kolozsváron őrzött levéltárának Budapesten található elenchusa, 1819. - Károlyi Antalnak a kas­télyról írt tanulmánya 2. jegyzetében olvasható, hogy Sennyey Ferenc a nádor halála, 1562 után ki­lépett a Nádasdyak szolgálatából és a Csákyakhoz távozott Erdélybe. A történeti források szerint ez éppen úgy tévedés, mint az az állítása, hogy a Sennyeyek később elszegényedtek. 10. MOL A Magyar Kamara Archívuma. E. 185. Archívum Familiae Nádasdy, B. 1558. Számadások, p. 99/b. OMvH Topográfiai Adattára, Jankovich Miklós kutatása. 11. MOL R. 319. 1526 utáni gyűjtemény, kisebb családi fondtöredékek. A Sitkey család levéltára, Tahy Anna végrendeletében: „"Ingo Morhamnak yob része Sennyey Ferencz Vram hazánál vagyon Sennyeben". 12. A család tagjaira Nagy Iván: Magyarország nemes családjai. X. Pest, 1863. 143. - A jelzett levele­zésből 1569: MOL Batthyány levéltár, P. 1314. Missiles no. 5810. - 1614: ugyanott, no. 9490. ­1616: MOL P. 599. A Sennyey levéltár magyarországi töredéke, 1616. f. 4. - 1617: MOL Batthyá­ny levéltár. P. 1316. Miscellanea, Fase. 101. no. 49.-1619: MOL P. 45. Békássy levéltár. 7. cso­mó, 1619. f. 16. 13. A Sennyeyek tiszántúli ágára és birtokaira Lajda József: Adatok a Zemplén megyei br. Sennyey­család történetéhez. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. III. 1897. 206., 241. és IV. 1901, 78. 14. Ugyanott. - István veszprémi püspökként Sümegen élt, ahol egy 1664-ben történt tűzvész után át­építtette a várat és alatta a mai kastély elődjét emeltette (Koppány Tibor-Kozák Károly: A sümegi vár feltárása és helyreállítása, 1957-1963. Magyar Műemlékvédelem 1963-1966. Budapest, 1969, 125-144. és Koppány Tibor-Lenner József : A sümegi volt püspöki kastély homlokzatainak helyre­állítása. Magyar Műemlékvédelem 1959-1960. Budapest, 1964. 137-148.). 15. Sennyey Sándor és felesége birtoklására Lajda Józsefnek 13. jegyzetben idézett műve. Gyöngyösi Nagy Sára 1740-ben már második férjével, Szapáry Miklóssal élt a zsennyei kastélyban: MOL Fes­tetics-család levéltára, Gersei Pethő iratok II. Comitatus Castriferrei No. 479. - A gutatöttösi temp­lom barokk helyreállítására M. Kozák Éva: A gutatöttösi r. k. templom feltárása. Archaeológiai Ér­tesítő 1976. 102-115. 16. Fábián Mária: Dorffmaister István művészi munkássága a szombathelyi egyházmegyében. II. Va­si Szemle III. (1936), 30. 17. Lajda József i. m. IV. 1898. 121. 18. A három romantikusnak minősíthető töredéket a Lapidarium Hungaricum készülő Vas megyei kö­tetének anyaggyűjtése során Lővei Pál fedezte fel. Köztük két oszloptörzs töredéke, egy nyolcszög-

Next

/
Oldalképek
Tartalom