F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Koppány Tibor: A zsennyei Sennyei-Bezerédi kastély és kutatása

1. Zsennye, Sennyey-Bezerédi kastély. Az épület homlokzata dél felől 1959-ben. OMvH Fotótár, ltsz. 50347. neg. században a templomos lovagrend kolostora volt. Ez a feltételezés a Borovszky Samu által szerkesztett „Magyarország vármegyéi és városai" címet viselő sorozat 1898-ban megjelent Vas megyei kötetében jelent meg először a következő szöveggel: „Tagozása, beosztása és alakja minden esetre azt bizonyítják, hogy eredetileg rendeltetése nem úrilak volt".

5 Mielőtt az általunk végzett kutatás eredményeit ismertetnénk, rögzítenünk kell, hogy ez a romantikus „hagyomány" minden történeti és építészeti alapot nélkülöz. A zsennyei kastély közelebbről ismeretlen korú első építésétől kezdve „úrilak" volt. Birtokosai a 19. század elejéig a középkori írásforma alapján Sennyeinek, az újkorban már Sennyeynek írott család, amely nevét a faluról nyerte. A települést egyébként még a múlt században is Sennyének nevezték, mai névformáját a lassan kivesző Vas megyei „vazsi" nyelvjárásnak köszönheti. Sennye faluról 1237-től maradtak adatok, vagyis Árpád-kori település.

6 Az oda való nemeseket, akik a 13. század szokása szerint csak keresztnevükön szerepelnek a rájuk vonatkozó oklevelekben, a 14. századtól írták Sennyéről valónak, vagyis Sennyeinek, sőt kissennyei Sennyeinek. Utóbbi előnevük arra utal, hogy falujuk két