F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Koppány Tibor: A zsennyei Sennyei-Bezerédi kastély és kutatása

részből, az egymáshoz közeli Nagy- és Kis Sennyéből állt. A hasonló falukettőzések a késői Árpád-kor jellemzői. Ez a kettőzés még a 19. században is fennállt, Nagysennye volt a mai falu, Kissennye pedig a kastély környéke.

7 A Sennyei család Kissennyén lévő középkori lakóhelyéről nem maradt adat. Csak feltételezés lehet, hogy az a mai kastély helyén, vagy annak közelében lehetett. A 15. században már biztosan a jelenlegi helyén volt. Ezt részben az 1953-ban előkerült gótikus kőfaragványok, részben maga az épület is alátámasztja. Károlyi Antal idézett tanulmányában közölte annak a keresztboltozati zárókőnek a felmérési rajzát, amelyet csatornaásás közben találtak a kastély közelében és amely 1983-ban az épület keleti végénél még megtalálható volt. Egy másik gótikus kőfaragvány, egy ajtó elszedett keretköve is előkerült 1953-ban, az akkor létesített étellift első emeleti nyílásának helyéről. A Károlyi Antal által közölt további középkori részlet az az ugyancsak elszedett teljes ajtókeret, amely a földszinten a középső helyiségből a déli oldalhomlokzat elé kinyúló helyiségbe vezet. Károlyi Antal az általa észlelt részletek és építészeti jelenségek alapján közzétette a kastély három szintjének periodizált alaprajzait. A földszinten az épület hoszszú középső részének a többinél vastagabb falú, két helyiségből álló szakaszát jelöl2. Zsennye, Sennyey-Bezerédi kastély. Helyszínrajz. 1996. Rajz: Koppány Tibor - Koppány Tiborné