F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Koppány Tibor: A zsennyei Sennyei-Bezerédi kastély és kutatása

Koppány Tibor A ZSENNYEI SENNYEY-BEZERÉDI KASTÉLY ÉS KUTATÁSA A nagy kiterjedésű, tizenhét hektáros parkban álló Vas megyei kastély, amelyet a II. világháborút követő elhanyagolt állapotából 1953-ban alakítottak képzőművészeti alkotóházzá, az azt követő három évtized alatt tönkrement, műszaki állapota teljesen leromlott (1. ábra). Ez tette szükségessé újabb, 1983-ban végzett helyreállítását, amelyet megelőzően kisebb falkutatást végezhettünk, az erre megadott rövid idő ugyanis mindenre kiterjedő kutatást nem tett lehetővé, azt a megbízó sem igényelte.

1 A helyszíni munka megkezdése előtt az épületről már sok mindent lehetett tudni. Az 1953-ban végzett helyreállításról a Vasi Szemle 1958-as évfolyamában Majthényi Károly, az alkotóház első vezetője írt rövid ismertetőt. A folyóirat 197l-es évfolyamában azután a tervező építész, Károlyi Antal számolt be részletesen az első helyreállítás közben tett megfigyelésiről és építészettörténeti összefoglalást adott a kastélyról. 0 állapította meg először annak középkori eredetét és ő közölte a romantikus külsejű épületről, hogy arra a formára 1867-ben építtette akkori birtokosa, Bezerédj Elek. Tanulmánya nyomán került be a kastély a hazai romantikus építészet történetét kutatók, köztük Komárik Dénes és Sisa József munkáiba.

2 Az 1983-ban végzett falkutatás eredményeit az azóta eltelt időben eddig nem ismert történeti adatokkal sikerült kiegészítenünk. Az akkor előkerült építészeti részleteket ezek segítségével lehetett meghatározott időponthoz kötnünk. Az alábbi beszámoló ezek segítségével igyekszik legalább részben pótolni azt a hiányt, amelyet C. Hamich Erzsébet és Kiss Gyula „Vasi műemlékek" című, ugyancsak 1983-ban megjelent kötete állapított meg, hogy ugyanis a zsennyei kastély esetében „alapos tudományos feltárással egybekötött helyreállításra még nem került sor".

3 A kastélyt és parkját a Zsennye faluba vezető országúttól magas téglakerítés választja el. A park és benne az épület a Kis-Sorok patak északi oldalán, nagyjából kelet-nyugati tájolású. Keleti oldalán van a Rumból déli irányba haladó országút, nyugati felén terül el Zsennye falu (2. ábra).

4 A kerítésfal közepén lévő kaputól széles út vezet a kastély északi oldalához. Elejét kétoldalt falazott korlát szegélyezi, amely a kastélyt és annak északi előterét körülvevő, jelenleg gyepesített és széles árkot keresztezi. Maga az épület kétemeletes, összetett tömegű, csonkakontyos nyeregtetővel fedett. Az 1983-ban történt helyreállítás előtt kevés kivétellel romantikus homlokzatképzése volt, középső részén azonban a hámló vakolat alól kilátszott a földszintjét egykor fedő sávos korábbi vakolás. Alaprajzát tekintve kettős keresztre emlékeztet a hosszú épület két közbenső keresztszárnyával. Belseje folyósóra felfűzött egyetlen traktusból áll. Helyiségei 1953-tól kezdődően többszörösen átalakítottak. A falkutatást megelőzően az épülettel foglalkozó írásművek többségében olvasható az a hagyomány, amely szerint eredetileg nem kastélynak épült, hanem a 12.