F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

SZEMLE - A zágrábi püspöki palota Szent István-kápolnája (Kollár Tibor)

A ZÁGRÁBI PÜSPÖKI PALOTA SZENT ISTVÁN-KÁPOLNÁJA Ana Deanovic: Biskupska kapela sv. Stjepana Prvomucenika u Zagrebu Spomenik slikarstva XIV. stoljeca - Krscanska sadasnjost. Zagreb, 1995. Ana Deanovic-Zeljka Corak-Nenad Gattin: Zagrebacka katedrala. Globus/Krscanska sadasnjost. Zagreb, 1988. A zágrábi Szent István-kápolnával több, az utóbbi években Jugoszláviában, illetve Horvátországban megjelent publikáció foglalkozik. A kápolna falképeinek, amelyeket az Anjou-kori Magyarország legszínvonalasabb freskói között tartunk számon, rövid leírása, értékelése szerepel a magyarországi művészettörténeti kézikönyv gótikával foglalkozó kötetében.

1 A zágrábi székesegyház 1988-ban megjelent monográfiájának egyik fejezete a Szent István-kápolnát is tárgyalja. 1995-ben adták ki Zágrábban a már kizárólag a Szent István-kápolnával foglalkozó kötetet, amely három tanulmányt, valamint színes és fekete-fehér reprodukciókat tartalmaz. A szerző Ana Deanovic, aki hosszú évtizedekig foglalkozott a témával, 1989-ben hunyt el. A könyv olvasója számára némi csalódást okoz, hogy a fő tanulmány szó szerinti átvétele a székesegyház-monográfia ide vonatkozó fejezetének, emellett nem foglalkozik a kápolna építészeti előzményeivel. Ez utóbbira a székesegyház-kötetben találunk adatokat, ezekkel kiegészítve a Szent István-kápolnáról szóló tanulmányt, a következőkben összefoglaljuk Deanovic főbb megállapításait, különös tekintettel a kápolna építéstörténetére és kőfaragványaira, amelyekről tudomásunk szerint nincs magyar nyelvű publikáció. Az az átépítési hullám, amely a 12. század közepétől kezdve a magyarországi püspöki székesegyházak megújítását eredményezte, Zágrábot sem hagyta érintetlenül. Itt, Kalocsához és Gyulafehérvárhoz hasonlóan, lényeges szerkezeti és nagyságbeli változás történt. A korai kisebb és szerényebb templom helyén fölépült a háromhajós, kereszthajó nélküli, tornyos, háromapszisos bazilika (1. ábra). A déli mellékhajó keleti végéhez téglalap alaprajzú, két támpillérrel ellátott toldalék épült, amelynek funkciója nem tisztázott. Ez a polgárok támadásainak kitett rész valószínűleg már a káptalani városrészben 1220 körül zajlott hadi villongások közepette megrongálódott. A székesegyházban igazi nagy pusztítást a tatárjárás okozott. A vész elmúltával a városba visszatért Hahót nembeli István püspök (1225-47) nem fogott a székesegyház helyreállításához, de valószínűleg ő volt az, aki a Szent István protomártír tiszteletére szentelt kápolnát építtette. Az épület két boltszakaszos, 7 méter széles, 10 méter hosszú és 10 méter magas, magában foglalja az említett, korábban a székesegyházhoz tartozó toldalék termés-