F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

SZEMLE - A magyar műemlékvédelem korszakai (Tímár Árpád)

nos, a leltári szám, a negatív szám a képjegyzékbe kívánkozik, ha valakit nagyon érdekel az illusztráció eredete, ott megtalálja. Könyvekből, kiadványokból átvett fotók forrását képaláírásként közölni teljesen abszurd. (Német könyvből németül.) Vitatható az az elv is, amely a tanulmányok szövegében a kurziválás teljes mellőzését írta elő. Sem nevek, sem intézmények, sem könyvcímek esetében nem élt ezzel a lehetőséggel a kötet, márpedig ez nagyban elősegítené a tájékozódást, enyhítene valamit azon a nehézségen, amit a névmutató - egyébként megbocsáthatatlan hiánya okozott. (A bonyolult, hosszú múlt századi könyvcímek szövegbe illesztése idézőjel vagy kurziválás nélkül nehézkes, néha félre is érthető, nem világos hol végződik a cím stb.) Az 1996-os, több kerek évfordulót is magában rejtő esztendőn immár túl vagyunk. Az évfordulós kötelezettségeknek a kiállítás és a tanulmánykötet nyilvánvalóan eleget tett, kérdés azonban, hogy az igazi nagy feladat megoldásához, a magyar műemlékvédelem történetének megírásához közelebb kerültünk-e. Ha kissé túlzónak vagy sarkítottnak tűnik is, de lényegét tekintve igaza van Marosi Ernőnek, amikor bevezető tanulmányában azt írja: „A magyar művészettörténetírás története éppúgy megíratlan, mint a műemlékvédelemé. Ezért teljességgel felderítetlen évszázados közös történetüknek a hozzánk közelebb eső fele, amelynek nekrológ és jubiláris szinten művelt - s épp ezért tudománytörténeti következtetések levonására nem alkalmas - historiográfiájának mai állapotában kockázatos általános tendenciákról beszélni." A feladat azonban továbbra is megkerülhetetlen, megoldásához a kötetben publikált résztanulmányok, ha csak szerény mértékben s nem is azonos szinten, de mindenképpen hozzájárultak. Tímár Árpád