F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)
SZEMLE - A zágrábi püspöki palota Szent István-kápolnája (Kollár Tibor)
i lu! ( 1 n n 2. Zágráb, székesegyház. A Szent István-kápolna alaprajza és metszetei. Reprodukció: Galacanu Efstatia csázmai domonkos templom építkezésében részt vett mesterekkel, illetve az ország központjában működő királyi műhellyel. A két boltszakaszos teret bordás keresztboltozattal fedték (2. ábra). A belső tér építészeti elemeinek megalkotása valószínűleg nagyrészt helyi mesterekre maradt, akik a kápolna mellett a székesegyház sekrestyéjében, illetve magában a székesegyházban is dolgozhattak, amint erre a bordaprofilok, pilaszterek, oszloplábazatok hasonlósága alapján következtethetünk. A kápolna kőfaragványdíszéből fönnmaradt négy oszlopfő és két zárókő (két további oszlopfőt a 17. században eltávolítottak), alapanyaguk a Zágráb északi szomszédságában elterülő hegységből (Medvednica) való. A kőfaragványok témái főleg a növényi motívumokkal díszítettek, a levéldíszes fejezetek archaizálóak, kivéve a nyugati falon látható, három függőleges levéllel díszített fejezetet, amelyet talán később helyeztek be egy korábbi faragvány helyére. A faragványok jó állapotban maradtak fönn, csak a keleti falon levő, szőlőlevelekkel ° ==-•—•-- * és indákkal díszített fejezet károsodott jelentősen. Ez utóbbi motívum kedvelt volt a székesegyházban is. Legérdekesebb a délnyugati sarok finoman mintázott fejezete, ahol a levéldísz fölé összefonódó, különlegesen hosszú nyakú, pikkelyes testű kígyók emelkednek (4. ábra). Hasonló kígyómotívumot Djuro Szabó megfigyelt a székesegyházban is, de ezen zárókő eredetisége kétséges. A kápolna egyik, pompásan faragott zárókövén levéllel befont oroszlán látható, amint bőgésével próbálja kölykét életre kelteni (5. ábra). Az oroszlán testét aranyozással is kiemelték a vörös háttérből. A Krisztus föltámadását szimbolizáló motívum a 12. században jelenik meg Franciaországban, a faragás, a színezés és a koncepció frissessége helyezik a zágrábi zárókövet a drávántúli, vagy ahogy a horvát szerzők nevezik, a kontinentális horvátországi kora gótikus "Éj OK