F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

SZEMLE - A zágrábi püspöki palota Szent István-kápolnája (Kollár Tibor)

szobrászat legszebb alkotásai közé. A másik zárókő, amely sajnos rongált állapotban maradt ránk, szintén jelentékeny alkotás, klasszikus harmóniával megformált emberi arcot ábrázol, amint az a körben elhelyezett levelek és szőlőfürtök körül kipillant. A szerző a kvalitásos faragványok alkotójában a királyi műhely egyik mesterét látja, amely feltételezést az akkori Zágráb és Buda, illetve a püspök és a királyi udvar közötti szoros kapcsolat támasztja alá. Már István püspök idejében freskókkal díszítették a kápolnát, előkerült néhány egykor ennek részét képező, növénydíszes töredék. Az épület kiemelkedő művészettörténeti jelentőségét azonban az 1950-ben feltárt trecento-falképek adják. A narratív jeleneteket a mester három horizontális sávban festette meg. Legnagyobb épségben a boltozat cikkelyeit kitöltő ábrázolások maradtak meg, a Maiestas Domini alakjának mandorláját négy angyal (6. ábra) tartja, őket János, Márk (7. ábra), Lukács és Máté evangélisták veszik körül. Az evangélisták írópult mögött ülnek, a toronyszerű könyvespolcok mellett körbe foglalt szimbólumaik láthatók. Márk ábrázolása szinte teljes épségben fönnmaradt, Lukács arca elpusztult, Máté alakjának csak körvonalai vehetők ki, János alakjából semmi sem látható. A boltozaton még négy álló szent ábrázolása szerepel, közülük csak Keresztelő Szent János azonosítható. 3. Zágráb, székesegyház. A Szent István-kápolna belső tere a délnyugati sarok felé. Fotó: Kresimir Tradic