F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

TANULMÁNY - Szabó Zoltán: A szentté avatott Imre herceg kultuszának kérdése a székesfehérvári prépostság Nagyboldogasszony templomában

remthetnek ugyanakkor összhangot e források híradásai valamint a még meglévő építészeti maradványok között. A következőkben vázolt példa csak egy a sok közül: A Szent Imre kultuszhelytől délre, a déli mellékhajó közepén, a gótikus járószint alatt Henszlmann boltozott sírt tár fel (8. ábra/XCII./3 sír, illetve 9. ábra/N), melyet a sír egykori déli fala mellett húzódó csapadékvíz csatorna készítésekor raboltak ki véglegesen.

47 Az 1992-ben megismert déli kapu keleti sarka mellett, az P.I. pillérrel egy vonalban a templom déli falának külső síkjára merőlegesen nagyméretű falalapozás húzódik déli irányban (8. ábra/KF). A tőle nyugat felé eső területet egészen a P.III, pillér síkjáig egyöntetűen nagy tisztaságú, agyaggal kevert sárga homokkal töltötték fel. A P.III, pillér vonalában hirtelen véget érő homokbetöltés, valamint az ugyanezen a vonalon elmetszett két csontváztorzó (8. ábra/XCIII/2. illetve XCIII/3. sírok) egy hasonlóképpen itt véget érő szabályosan befejezett, keletről nyugati irányba futó téglafallal (8. ábra/BT) együtt jól meghatározták az előbbi falalapozás azóta már kiszedett párjának helyét. A már 1992-ben felsejlő, valószínűleg egykor a bazilikához tartozó térbővület (kápolna?) tényleges dimenzióit illetően az 1994-es ásatások újabb adattal szolgáltak. Az említett falazat délkeleti, támpillérrel megtámasztott sarkának előkerülése nemcsak a sejtést érlelte bizonyossággá, de lehetővé tette a (kápolna) külmérete(ine)k pontosítását is. A déli mellékhajóból lépcsőkön elérhető tér

48 közepén Kralovánszky Alán 1992-ben egy nagyméretű, több személyes boltozott sírt tárt föl (8. ábra/XCII./2. sír). A területen szétszórtan több olyan aranyozott homokkő virágcsokor került elő, melyekhez hasonlót már Henszlmann is talált ugyanezen a területen. 0 így ír erről: „De itt találtunk egy a csúcsíves styl virágzó korából származó, egészen aranyozott, homokkő virágcsokrot (Krabbe) és egy anjoui liliomot, mely hajdan vörösre volt festve."

49 Az ásatási adatok további részletezése, valamint az azokból kiadódó képnek az egykorú krónikás feljegyzésekkel való összevetése túlmutat e tanulmány keretén. Itt csupán Szerémi Györgynek, a Szapolyai János kíséretében Székesfehérvárra utazó káplánnak arra a feljegyzésére hívnám föl a figyelmet, miszerint //. Lajost halála után három hónappal apja, //. Ulászló és Szent Imre sírja között temették el Székesfehérvárott.

50 Egy másik adat szerint 1602 júniusában a Fehérvárt előző évben visszafoglaló császári hadsereg katonái közül néhányan felrobbantották „des Königs Ladislai Ehgemahl und Tochter Fraulein Maria" egy szép sírlappal tédett közös sírját a Szent István templomnál lévő kis kápolnában, melyet a törökök eddig megkíméltek.

31 E kápolnában lévő többszemélyes sírboltra utal György brandenburgi őrgróf fivérének küldött tudósítása is melyből arról értesülünk, hogy „...uramat, (//. Ulászlót) akinek Isten legyen kegyelmes, feleségét és a(z előzőleg itt megtalált) királynét együvé fektették..."

52 A helyszín valamint a történeti források adatainak összecsengése egyértelműnek tűnik. Ezek szerint a szentté avatott Imre herceg sírjától alig néhány méterrel délebbre fekvő gótikus sír II. Lajoshoz, míg az attól ismét csak néhány méterrel délebbre fekvő - a templomhoz kívülről illesztett, ám azzal összefüggő, önálló kápolnában feltalált - többszemélyes sír - többek között - II. Ulászlóhoz köthető. A Henszlmann által e kápolna terén belül megtalált gótikus kúszólevélhez illetve Anjou-liliomhoz hasonló levél- és virág maradványok Kralovánszky Alán 1992-es ásatásán azonban