F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

TANULMÁNY - Szabó Zoltán: A szentté avatott Imre herceg kultuszának kérdése a székesfehérvári prépostság Nagyboldogasszony templomában

nem csupán a templomon kívül eső kápolna terében, hanem a templomon belül, Imre herceg sírjától délre is előkerültek. A területi szóródás valószínűsíthetően több mintsem a véletlen műve. A leletek alapján úgy tűnik, a kiemelt fontosságú sírhoz való alkalmazkodás igénye az Anjou-korban már az épített környezet kiképzésében is tükröződik. Befejezésül érdemes még egyszer visszatérni a templomon belül elhelyezett épített sírokat feltüntető térkép vizsgálatához (1. ábra). Ha szabályosságot teljes bizonyossággal levonni nem is lehet, nyilvánvalónak látszik, hogy a sírok jelentős részét úgy helyezték el, hogy azok a főoltár valamint a Szent István sírja által meghatározott kelet-nyugati, másrészt a Szent Imre sírján keresztül fektetett észak-déli irányú tengelyekhez, azaz valamely, a kereszt alakját idéző, transzcendens erővonal párhoz igazodtak. JEGYZETEK 1. Noha Henszlmann Imre a múlt század folyamán három ízben is folytatott ásatásokat a területen (1862-ben, 1874-ben valamint 1882-ben), ezen feltárások nem voltak teljes körűek. Kutatásai nem érintették sem a főhajó nyugati felét, sem a déli, ill. az északi mellékhajó egyes szakaszait, sem pedig a Mátyás féle szentélybővítés jelentős részét. Ennek ellenére kísérletet tett a templom kiterjedésének és támrendszerének koronkénti meghatározására. Henszlmann ásatásainak eredményeit - főként a Szent István-kori templom alakjáról - korán erős kritika alá vette Czobor Béla, aki jelen volt az 1874. évi ásatásnál. Az ellenőrzések elvégzésére először a Szent István halálának 900 éves évfordulója méltó megünneplése okán 1936-38-ig tartó feltárások adtak lehetőségei. A Lux Kálmán által vezetett ásatások ugyan számos új részlettel gazdagították a templom építéstörténetéről addig rendelkezésre álló ismereteket, ám a jelenlegi Romkert határidőre történő kialakításának feszített tempójú munkavégzése megnehezítette az időigényes megfigyelések ül. dokumentálások elvégzését, és nem került sor a déli mellékhajó föltárására sem. 2. Kralovánszky Alán nemcsak a már 1936-38-ban feltárt részeken folytatott hitelesítő és (az 1936-38as ásatások dokumentálási hiányait pótlandó) adatrögzítő ásatásokat, de kiterjesztette a kutatásokat a korábbi ásatások által nem érintett területrészekre is. így 1965-ben a templom délkeleti sarkához csatlakozó külső kápolna mellett egy újabb kápolnát tárt föl, 1969-ben a Püspökség kertjében megtalálta a templom északi árkádsorának két megmaradt pillérét, 1970 és 1972 között a Romkert újraásása során megtalálta a kanonoki kórus, az ambó, valamint Szent István sírjának maradványait, 1988-ban ugyanitt további részleteket figyelt meg, majd 1989-től kezdődően a Mátyás-féle bővítés, valamint a déli mellékhajó szisztematikus feltárását kezdte meg és folytatta egészen az 1993-ban váratlanul bekövetkezett haláláig. 3. Ezen kutatások eredményeinek egy része a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tudományos ülésein (1988-ban, illetve 1994-ben), valamint a Királysír Bizottság ülésén (1991-ben) megtartott előadásokon túl megjelentek a TKM kiskönyvtár 309. számú, két füzetből álló kiadványában, valamint a Műemlékvédelem című folyóirat 1992/1. számában 4. Henszlmann Imre: A székes-fehérvári ásatások eredménye. Pest, 1864. 93-95. 5. A továbbiakban a (...)-ben álló római szám az ábrára, míg a mögötte álló betű vagy/és arab szám a jelölt elemre vonatkozik. 6. Enge! Pál: Temetkezések a középkori székesfehérvári bazilikában. Századok. 121. (1987). 613-637. 7. A romterület pontjainak geodéziai módszerekkel való helymeghatározása, valamint szintezése az 1960-as évek óta folyamatosan tart. Az egymást követő ásatások során a következetesen alkalmazott viszonyítási rendszer a templom fő irányaihoz igazított x-y koordináta rendszert és az Adriai tengerszintet vette alapul, így a tanulmányban szereplő koordináták és szintértékek mindig ebben értendők.