F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

TANULMÁNY - Szabó Zoltán: A szentté avatott Imre herceg kultuszának kérdése a székesfehérvári prépostság Nagyboldogasszony templomában

4. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony prépostsági templom. Imre herceg sírjának épített környezete. Alaprajz 1997. Rajz: Szabó Zoltán ugyanis, hogy túl nagy felületen bontották meg az alapozásba beépült sírfalat (mintegy 1,18 x 0,5 m felületen), hanem az is, hogy a „kirablás" után kívülről gondosan visszafalazták azt (2. ábra/VF). A visszafalazás belső síkja nem igazodik a sír déli falsíkjához, jelezve, hogy a falazás közben a belső sík nem volt látható. A déli táblasor nyugat felé eső további elemei a későbbi eléépítések miatt nem láthatók, de egy vasrúdnak különböző helyeken való leverésével a táblák kontúrja és szintje követhető volt. Ezek alapján a fehér mészkő táblákkal fedett teljes terület mintegy 413 x 362 cm, azaz 14 x 12 római lábra tehető. A fehér mészkő táblák korának behatárolása igen nehéz feladat. Szintadatuk, a 109,69 ugyan magasabb, mint a templom egyes helyein mérhető főként terrazzó(109,40-60), kisebb részben (pl.: az ún. „ambó") fehér mészkő járószint értékek (109,60), ám tudjuk, hogy az egykori teherhordó falaktól, pillérektől távolodva - a gyakori leégések miatti födém- illetve boltozat bezuhanások következtében még az építéstörténeten belül - számolhatunk bizonyos mértékű megsüllyedésekkel. Ezen süllyedések megengedése mellett a szintekben tapasztalható eltérések nem utalnak szükségképpen periodizációs eltérésekre. Mérlegelendő szempont, hogy bizonyíthatóan meg nem süllyedt állapotban az egész templom területén nem található nagyobb felületű táblákból alkotott összefüggő nemeskő burkolat a 109,69 afm szint alatt,