F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Csengel Péter - Gere László: Előzetes beszámoló a városlődi karthauzi kolostor kutatásáról

16. Városlőd, római katolikus templom, fedélszék. A gótikus templom diadalívének „in situ" he­vederindítása. 1995. Fotó: Gere László mint a kerengő padlózata. A barokk kaputól 3,67 m-re keletre az egyik kapu gránit lépcsőfokát tártuk fel. A gránittömb nem fut ki egészen a falsíkig, a tömb és a fal kö­zé egy domború szőlőindás téglát (8. ábra) helyeztek el. 28 A második lépcsőfoknak csak mészhabarcsos illesztési lenyomatát tudtuk megfigyelni, amely a bejárat kü­szöbkövének alsó síkjához futott. A másik ajtó maradványait és a fent leírt lépcső­vel teljesen azonos gránitlépcső végét a szelvény nyugati metszetfalában sikerült megfigyelni. 29 Az ajtó felső kétharmada a későbbi barokk oldalbejárat kialakítása miatt pusztult el. A két kaputól keleti irányban, nem sokkal a kerengő fordulása előtt, szintén el­falazva, de teljesen épen maradt fenn egy gótikus, kőkeretes falfülke a templom dé­li falában.30 A kerengőből nyíló helyiség (9. ábra) padlójának ugyancsak vörös színű padló­téglából készült a burkolata. A padlótégla sorok a kerengő tégláival ellentétben nem futnak párhuzamosan a templom falával, hanem haránt 45°-os szöget zárnak be az­zal, méreteik viszont teljesen megegyeznek a kerengőéivel. Ennek a helyiségnek ­amelyet a kolostor káptalantermének vélünk - déli lezárását egyelőre nem ismerjük. Feltártuk azonban a káptalanterem elbontott keleti oldalához hozzáépített kápolna bővítését (10. ábra). A nyolcszög három oldalával záródó szentélyfej sarkait támpil­lérekkel erősítették meg. A kápolna szentélyzáródásában a padlószintet egy lépcső­fokkal, mintegy 15-20 cm-rel megemelték. Ennek padlótégláit a kolostor pusztulá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom