F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KITEKINTÉS - J. Szikra Éva: Kertépítészet-történeti szimpózium Szlovéniában

Kevés eredeti térképlap, ábrázolás és leírás maradt fenn ezekből az időkből, így elég nehéz meghatározni azoknak az alkotóknak a körét, akiknek a nevéhez fűződnek ezek az emlékek. Bernhard Petri, Charles de Moreau, Heinrich Nebbien nevét lehet kiemelni az itt működő építészek, kertépítészek közül. Néhány főúri család (az Esterházyak, Széchényiek, Viczayak és a felvilágosodás egyik legnagyobb költője, Kazinczy) szereztek elévülhetetlen érdemeket az új kertépítészeti stílus elterjesztésében. Feltehetőleg gyakran tervezték meg a parkot a kastély építészei is. Lassan két évtizedes kutatási eredményeim és rekonstrukciós tervezési munkáim alapján röviden ismertetni szeretném a kor tájképi kertjeinek helyreállítási elveit, elméleti és gyakorlati módszereit, rekonstrukciós lehetőségeit. A magyar kertépítészet szempontjából egyértelműen a 19. század volt a legtermékenyebb időszak, ezért rekonstrukciós feladataink nagy részben ezekhez a kertekhez kapcsolódnak. Parkjaink legnagyobb része sajnos elpusztult vagy jelentősen károsodott a háború folyamán és főleg utána. A történeti parkok revitalizációjának legfontosabb feladata, hogy megfelelő használót biztosítsunk az együttesnek. Ezek után a kutatási eredmények birtokában (levéltári, archaeológiai), a jelenlegi állapot felmérésével (geodéziai felmérés, növényfelvétel, ökológiai viszonyok tisztázása), az új funkció igényeinek ismeretében és a műemléki szempontokat legmesszebbmenőkig figyelembe véve kell elkészíteni a rekonstrukciós tervet. Ezek természetesen minden történeti értékű park helyreállításánál követendő feladatok, melyeket az 198l-es Firenzei Charta is rögzít. Vannak viszont speciálisan a tájképi kertek rekonstrukciójára érvényes munkafázisok is. Egy 4. Begunje, a park kilátó pavilonja. Tervezte: Plecnik, 1935. 1995. Fotó: J. Szikra Éva