F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KITEKINTÉS - J. Szikra Éva: Kertépítészet-történeti szimpózium Szlovéniában

tájképi kert esetében a rekonstrukciós munka legfontosabb üteme a korábbi át- és rálátások kitisztítása. A terven érdemes külön feltüntetni, hogy melyek azok a legfontosabb pontok (kerti építmények, szobrok, jelentősebb szoliter növények, facsoportok), amelyeket látni kell az épület felől vagy az utakon sétálva a kerti terekből. A legtöbb parkban szükség van néhány érdekesebb habitusú, színes lombú fa vagy cserje ültetésére. Az új növényeket feltétlenül a kert ökológiai viszonyainak figyelembevételével és a már meglévő növényanyaghoz, táji karakterhez igazodva válasszuk ki. Felül kell vizsgálni a park úthálózatát. Az utak lehetőleg az eredeti nyomvonalon vezetendők, de fontos az egész kertet megfelelő sétautakkal feltárni. Szilárd burkolatot csak a nagy forgalomnak kitett helyre tervezzünk, különben a zúzottkő vagy gyöngykavics, esetleg a döngölt föld is elég. Folyamatos fenntartásukról viszont gondoskodni kell. A tavak és patakok kitisztítása és a megfelelő partvédelem biztosítása - elsősorban mérnökbiológiai módszerekkel - elengedhetetlen feladat a tájképi kertekben. A hidak, építmények, kerti házak, szobrászati díszek felújítását az általános műemlékvédelmi szempontoknak megfelelően kell elvégezni, és lehetőleg eredeti helyükre kell visszaállítani azokat. Továbbra is ezek alkotják a kert hangsúlyos elemeit, látványait. A mai kerthasználattal járó sportpályákat, parkolókat, pihenő- és játszóhelyeket bizonyos szempontból egyszerűbben be lehet illeszteni egy tájképi kertbe, mint egy reneszánsz vagy barokk együttesbe, mégis a tervezésnél igen körültekintően kell eljárni a hely kiválasztásában. Egy megfelelően végiggondolt, a körülményeket alaposan feltáró és figyelembe vevő ütemezett terv nagy segítséget nyújthat a parkot használóknak. Sokszor viszonylag kis anyagi ráfordítással, de szakértelemmel irányított néhány ember folyamatos munkájával, egy-két fontosabb kerti szerszám és gép alkalmazásával jelentős eredményeket lehet elérni. Az utóbbi évtizedben számtalan sikeres kert-rekonstrukció készült el nálunk (Tata, Nagycenk, Seregélyes, Hédervár, stb.), melyek bizonyítják, hogy a szakemberek a tulajdonosok és a használók együttműködésével meg tudják menteni kertművészetünk jeles alkotásait a végső pusztulástól, sőt, be tudják kapcsolni azokat a mai életbe, pihenést, szórakozást nyújtva a ma emberének. Előadásom végén bemutattam a hédervári volt Khuen-Héderváry kastélypark helyreállítás után készült képeit. Ez a rövid látogatás is jó bizonyíték volt arra, hogy milyen fontos a külföldi kollégákkal folytatott eszmecsere, különösen akkor, amikor a hasonló történelmi múlt, a hasonló anyagi lehetőségek ennyire összekötnek bennünket. Külön kiemelném azt a nyitottságot, érdeklődést, amellyel felénk közelednek. Úgy érzem, igen hasznos lenne élni azokkal a gesztusokkal és lehetőségekkel, melyeket irányunkban tesznek, annál is inkább, mert van mit tanulni tőlük.