F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KITEKINTÉS - Tamási Judit: Régészeti maradványok - „in situ" megőrzés. Az ICAHM nemzetközi konferenciája Montrealban, 1994

A bevezetőt tartó Francis P. McManamon (Írország) a régészeti maradványok in situ megőrzésének három esetét különböztette meg: fel nem tárt emlékek megőrzése a földben, fedett (azaz csak stabilizálandó) és fedetlen (azaz az időjárás viszontagságai ellen is védendő) objektumok. Egyik legfőbb, hazai viszonyaink közepette egyelőre kevéssé alkalmazható javaslata úgy hangzott, hogy a managereket kezdettől be kell vonni a kutatásba. O is hangsúlyozta egy az ásatásnál tágabb értelemben vett kutatás jelentőségét a régészeti lelőhellyel kapcsolatos tevékenység szinte valamennyi fázisában. Lucija Azman Momirski (Szlovénia) a ljubljanai római városfalak helyreállításának, illetve bemutatásának 56 éves története kapcsán kiemelte, hogy annak a reakciónak a dokumentálása, amelyet az állagmegóvás és a konzerválás kivált a közönségből, szintén bele kell hogy tartozzon a helyreállítási dokumentációba mint annak utolsó lépése. Annika Richert (Svédország), a Nemzeti Régiségek Központi Hivatalának (Central Board of National Antiquities, Stockholm) az emlékek értelmezéséért és bemutatásáért felelős munkatársa (ekként mutatta be saját magát) - foglalkozására nézve egyébként nem régész, hanem tolmács! - a Svédország négy, a Világörökség Jegyzékében szereplő lelőhelyének egyikével, Birka viking településsel kapcsolatos terveket ismertette. Előadásában egyforma hangsúllyal szerepeltek a Birka mint régészeti lelőhely és a Birka mint turistaközpont megőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos problémák. A telep kutatásáért és fenntartásáért felelős hivatal néhány éve olyan döntést hozott, hogy a meglehetősen nagy kiterjedésű lelőhelyen semmiféle rekonstrukció, illetve installáció (néhány jelzőtábla kivételével) elhelyezését nem engedélyezik. Mindezt egy közeli, régészeti maradványokat biztosan nem tartalmazó területre telepítik - oda, ahol a hajón érkező turisták partra szállnak. Itt kívánnak felépíteni egy új múzeumépületet, amelyben a modern technika eszközeivel (makettek, multimédiashow stb.) jelenítik meg a látogatók számára a viking település mindennapi életét. Ehhez csatlakozna egy rekonstrukciós egység a település néhány épületének korabeli anyagokból felépített másával, valamint egy gyermekprogramok szervezésére alkalmas létesítmény. A tervezők két célcsoportot határoztak meg: az iskolásokat, akiknek oktató programokat kínálnak, és a különböző rendezvényeket igénybe vevő szervezeteket, vállalkozásokat, akiktől a - belépődíjak és az ajándékárusítás mellett - a fenntartási költségeket fedező bevételeket várják. Az új múzeum építési költségeinek kétharmadát a központi kormányzat, egyharmadát szponzorok fedezik. „B" szekció: Az egyes lelőhelyeken belül megőrzendő részek, objektumok kiválasztásának stratégiája A téma megközelítésére különböző nézőpontokból került sor: tudományos (lehet-e a régészeti örökség egyes elemeit rangsorolni?), gazdasági-társadalmi (hogyan vegyük számításba az összes társadalmi tényezőt a közpénzek elpazarlása nélkül?), politikai (hogyan kerüljük el, hogy az ügyek politikai konnotációt kapjanak?), technikai (hogyan illeszkedjék a konzervált lelőhely a már meglévő környezetbe?).