F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Haris Andrea: Egy homlokzat várostörténeti tanulságai. A pápai református Okollégium

JEGYZETEK 1. A református épületegyüttes kialakulásáról: Haris Andrea: Pápa a 18. században. Egy barokk vá­roskép kialakulásának folyamata. Acta Musei Papensis = Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (1992) 128. 2. Rómer Flóris: A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat. 2. kiad. Győr, 1860. 168. A „Scholae Re­form. Papensis 1531" feliratú kis harang ma is az iskola birtokában van. 3. Pápa város telekkönyve nem maradt fenn, vagy lappang. Amit én az egyszerűség kedvéért telek­könyvnek nevezek, az az Esterházy-család pápai levéltárában fennmaradt inscriptionális - tehát föl­desúri adózástól mentes - telkek könyve, melyet 1732-től vezettek, de korábbi oklevelet is belemá­soltak vagy kivonatoltak. (OL Esterházy csa. Ita P. 1216. 23. cs. capsa 60. N 325.) A telekkönyv­höz tartozhatott, illetve ugyanekkor készülhetett Henrich Maynzeck várostérképe (VeML Kéziratos Térképek T. 560.). 4. OL Esterházy es. Ita P. 1216. 23. cs. capsa 60. N 325. 63. p. A N 10-es telekhez van bejegyezve Zápolya János oklevele 1510-ből, amikor is ezt a telket a földesúr - Zápolya - a plébániatemplom Szűz Mária oltárának adományozza. Az oklevelet közli: Kiss István: A pápai plébánia története. Veszprém, 1908. 169. Majd az a beírás következik a telekkönyvben, hogy 1752-ig itt működött a református iskola. 5. A pápai kollégium története. Szerk. Trócsányi Zsolt. Budapest, 1981. 57. skk. 6. Adásztevelen kezdetben csak a grammatikai osztályok működtek, később bővült ez a syntaxisták osztályával. A pápai kollégium története, i. m. 76. 7. A pápai kollégium története, i. m. 93. 8. „Papensibus religionis privatum exercitium cum scholis concedo" idézi: A pápai kollégium történe­te, i. m. 93. 9. A korábbi - 1752-ben elvett - épületeit nem sikerült a református egyháznak visszaszerezni, végül is felvette a pozsonyi sóhivatalnál 1752-ben letétbe helyezett becsértékét. A pápai kollégium törté­nete, i.m. 96 10. A Szent László utca elnevezés évszázadok óta változatlan, a mai Petőfi Sándor utcán a 18. század­ban Ispitály utcának, a 18. század legvégén és a 19. század elején Zsidó utcának, a 19. században Főiskola utcának nevezték. A közle egy jellegzetes pápai kifejezés, egy kis közt jelent a pápai bel­város hosszú, párhuzamos utcái közötti átközlekedésre. 11. OL Esterházy cs. Ita P. 1216. 23. cs. capsa 60. N 325. 169. p. A telekkönyvben a N 239-es telket mint libère possesiot (földesúri adózástól mentes) tüntették fel, de nincs bejegyzés arról, hogy mi­kor és ki szerezte meg ezt a kiváltságot a telekre. A pápai városi telkek kiváltságaira. Haris i.m. 131. skk. 12. Ld. a 3. jegyzetben idézett Maynzeck-féle térképet. 13. A telek formájában is némi változás - telekigazítás - történhetett az 1730-as évek és 1795 között. 1795-ben ismételten készült egy telekkönyvi térképe a városnak, ahol a N 239-es telek keleti olda­la már nincs törésben, hanem a jelenleg is meglévő alakban, egyenes vonalban csatlakozik a N 215­ös és N 238-as telekhez és megjelenik a közle a telekcsoporttól nyugatra a Szent László és az Ispitály utca között. Az 1795-ös térkép OL. S. 12. Div. XVII. N 5/2. Ezt a térképet eddig nem is­merte a várostörténeti kutatás, csak az ugyanekkor készült, a külvárosokat ábrázoló térkép volt pub­likus. A térkép rendelkezésemre bocsátását itt köszönöm meg felkutatójának. Cser Istvánnak, vala­mint Koppány Tibornak. Külvárosok térképe: VeML Kéziratos Térképek T. 252. - először közöl­ve: Gerő László - Sedlmayr János: Pápa. Budapest, 1959. 68. 14. Ezen a részén a belvárosnak a 17-18. században nagyon kisméretű telkek álltak, melyek a város vég­vári időszakának betelepülései, betelepítései miatt jöttek létre. Haris Andrea: A települések halma­zától a városig. In: Tanulmányok Pápa város történetéből. Főszerk: Kubinyi András. Pápa, 1994. 57. A 18. század második felében és a 19. században ellentétes folyamat játszódott le, a városrész negyedtelkei javarészt féltelkekké olvadtak össze. 15. Liszkay József: A pápai evang. reform, egyház levéltára 1510-1811. Pápa, 1875. 164-165. No. 517, 518, 520. 16. A pápai kollégium története, i. m. 118.

Next

/
Oldalképek
Tartalom