F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Lővei Pál: A siklósi plébániatemplom szentélye és középkori falképei

31. Garai Miklós és Cilla Anna címerei jelennek meg a cseszneki vár 1424-ből származó, egykor kapuhoz tartozó szemöldökkövén (ma a Nemzeti Múzeumban), a kígyós Garai mellett egy négyeit pajzs a feleségé, első és negyedik mezejében kígyóval, a másodikban két pólyával, a harmadikban pedig a három csillaggal: Héjj Miklós: Gótikus faragványok a cseszneki várból. Folia Archaeologica XI (1959) 136.; XV/1. kép.; Garai- és Cillei-címer együtt szerepel a dévényi templomban is, az északi kápolna boltozatának zárókövein, itt a kígyós Garai mellett a négyeit Ciliéi első és negyedik mezeje három pólyát, a második és a harmadik három csillagot mutat: Johanidesova, Magda: Stavebny vyvoj devínskeho kostola. Bratislava, 1974. 11. 32. G. Sándor Mária: Baranya megye középkori templomainak újabb ásatási eredményei. In: A tegnap és a ma építészete a történeti településeken. Műemléki Albizottságok és Társadalmi Bizottságok XIV. Országos Értekezlete, Pécs, 1987. Budapest, 1989. 69. 33. A Garaiak címerpajzsában szinte minden esetben egyetlen, szájában országalmát tartó, többször tekeredő, koronás kígyó található (korántsem teljes felsorolásuk: Lővei Pál: A Sárkányrend fennmaradt emlékei. In: Zsigmond-kat. 1987. i. m. I. 153, 171. 37. jegyzet), így a siklósi vár faragott címerpajzsain és az ágostonos templom zárókövén és festett címerein is. Kivételt egyedül I. Miklós nádor azon pecsétjei jelentenek (de nem minden pecsétje ilyen), amelyek két egymással szembeforduló, ugyancsak tekeredő kígyót ábrázolnak, a sírkő pajzsához hasonlóan: 28-29 mm átmérő] ű gyűrűspecsét, 1377. dec. 28-án készült lenyomat (négyzetes pajzs négykaréjos keretben): Művészet I. Lajos király korában 1342-1382. Szerk. Marosi Ernő, Tóth Melinda, Varga Lívia (kiállítási katalógus). Székesfehérvár 1982. 354. (260. kat. sz.); 1380. febr. 12-i lenyomat: Bécs, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Familienurkunden 238/1-2. mindkettőn a 17. pecsét; 23,5 mm átmérőjű gyűrűspecsét (négyzetes pajzs, karéjok nélkül): Bécs, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Allgemeine Urkundenreihe 1385. VII. 28., 6. pecsét. 34. Lővei Pál: Garai-sírkő. In: Pannónia Regia 1994. i. m. 276-278. (IV-49. kat. sz.). 35. A kápolna építését a szakirodalom Garai (II.) Miklós nádorságának - 1402-1433 - második felére, tehát nagyjából 1420 utánra helyezi: Csemegi József: A budavári főtemplom középkori építéstörténete. Budapest, 1955. 11, 102-103.; Zsigmond kat. 1987. i. m. II. 182-185. (Marosi Ernő); Magyarországi művészet 1987. i. m. I. 577-579. (Marosi Ernő). 37. 1461-ben kiadott oklevél említi: OL Dl. 15670, vö. Engel: Zsigmond bárói 1987. i. m. 418, 419 (2324. jegyzet). Pál LŐVEI DER CHOR UND DIE MITTELALTERLICHEN WANDMALEREIEN IN DER PFARRKIRCHE VON SIKLÓS Die Chorherren des Augustinerordens besaßen im mittelalterlichen Ungarn mehr als 20 Klöster, die jedoch nahezu alle untergingen. Umso erfreulicher ist est, daß in Siklós neuerdings eines ihrer Klöster mit Kirche indentifiziert werden konnte. Im Chor der Kirche kamen niveauvolle mittelalterliche Wandmalereien zum Vorschein. Die Gründung des Klosters dürfte mit der das Dorf besitzenden Familie Siklósi in Zusammenhang stehen. Seine früheste urkundliche Erwähnung stammt aus dem Jahre 1333. Zu dieser Zeit stand wohl auch die Kirche schon. Später, als die Familie Garai bereits Eigentümer war, wurde das ursprüngliche Chorgewölbe abgrissen, aber zu Beginn des 15. Jahrhunderts, nach dem Einbau neuer, prunkvoller Konsolen in der Wand, erhielt der Chor erneut ein Gewölbe. Die Abdrücke der