F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

KITEKINTÉS - D. Mezey Alice - Tóth Mária - Szentesi Edit - Káldi Gyula: Középkori kváderépületek restaurálása Alsó-Ausztriában és Bajorországban. Beszámoló az 1994 márciusában tett tanulmányútról

sen vált le, a rétegek kipergését régebben epoxi belövéssel próbálták megakadályoz­ni, de a két anyag különböző viselkedése miatt ez nem bizonyult megfelelőnek, az összeragasztott rétegek idővel ismét szétváltak. Ehelyett a SITON X 30 alkalma­zására tértek át, amelyről eddig jó tapasztalataik vannak, az eredményeket a mün­cheni laboratóriumban tesztelik. 1994 nyarán módunkban volt Hauff úrral Jakon megismertetni a nyugati ka­pu restaurálásának előttünk álló problémáit. Megnézte az apostolgaléria szobrai­nak elkészült másolatait is, amelyekről nagy elismeréssel nyilatkozott. A „konzer­vátori beavatkozást" igénylő feladatainkkal kapcsolatban feltett kérdései és megjegy­zései hozzásegítettek bennünket ezek pontosabb meghatározásához. Altalános érvényű tapasztalatok A kőtisztítás és konzerválás előkészítéséről: - Az osztrák és a német kollégák egybehangzóan alapvetően fontosnak tart­ják azt, hogy mire a restaurátor-terv előkészítését megkezdik, addigra a restaurá­landó objektum (épület, épületrész) épületfizikai állapota pontosan ismert és a „te­rápia" meghatározott legyen. A restaurátor-terv, az elérendő ideális állapottal, mint kiinduló állapottal számol. Ezen épületfizikai vizsgálatokat a megbízó végezteti er­re specializálódott vállalkozók és cégek bevonásával, a hivatal ebben e cégek cím­listáival áll rendelkezésre. - Nagyon bonyolult esetekben - épületszobrászatilag különösen gazdagon dí­szített épületrészeknél, azaz elsősorban kapuknál és kapuépítményeknél - gondo­san mérlegelik az épületrészt befoglaló védőépület emelésének indokoltságát. - Az osztrák és bajor kőkonzerválási restaurátor-tervek kiindulópontját min­dig a kőkataszter és a kártérkép elkészítése jelenti. Ennek elkészítése a munkával megbízott restaurátorok feladata, a szükséges laboratóriumi háttér változó mérték­ben áll rendelkezésre a műemléki hivatalok kötelékében. A problémák megoldásá­hoz szükség szerint veszik igénybe egyetemek vagy más kutatóintézetek közremű­ködését, szellemi és műszeres kapacitását. A kőtisztítási eljárásokról: - A kőtisztítás a restaurálás munkafolyamatai közül - a szilárdítás mellett - a legkényesebb, legtöbb előrelátást és gondosságot igényli, kulcsfontosságú. Az eljárások széles skáláját volt módunk megismerni. Ezek egy része nem volt szá­munkra ismeretlen, de az egyes eljárások során szerezhető tapasztalatok publicitá­sa hiányzik és a gyakorlatban elterjedtnek nem nevezhetők. Az eljárások ugyanis

Next

/
Oldalképek
Tartalom