F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

KITEKINTÉS - D. Mezey Alice - Tóth Mária - Szentesi Edit - Káldi Gyula: Középkori kváderépületek restaurálása Alsó-Ausztriában és Bajorországban. Beszámoló az 1994 márciusában tett tanulmányútról

Alkalmunk volt megismerkedni a regensburgi St. Jakob-templom híres északi kapuja évek óta tervezett restaurálásának előkészületeivel is. Ezen előkészületek még nagyon kezdeti stádiumban vannak, jóllehet magának az épületnek sokkal egyszerűbb feladatot jelentő külső-belső restaurálását évekkel ezelőtt elvégezték. A Schottenportal esetébén találkoztunk a jáki restaurálás legkényesebb részfeladatához leginkább közeleső problémakörrel, azzal a jelenséggel, ami a nyugati kapuzat bélletes zónájában, leghangsúlyosabban az oszlopfők és a fölöttük húzódó sárkányos fríznél jelentkezik. A Schottenportal ornamentális és figurális elemekkel gazdagon faragott felületeit összefüggő, fekete réteg fedi, úgy tűnik látszólag, hogy az ép, szilárd felületről a fekete bevonatot csak le kell mosni. Alaposabb szemrevételezés, méginkább a mintavételek azonban azt mutatják, hogy a felületi réteg változó vastagságú, átgipszesedett, és alatta a legértékesebb, a szobrászi felületet még hordozó kőréteg jelentős mértékben elvesztette szilárdságát, a legkisebb mechanikai hatásra leveti a felső réteget. A Schottenportal Regensburgban egy korábban nagyon szennyezett levegőjű város belterületén, környezetszennyezési szempontból nagyon frekventált helyen, a jáki templom viszonylag tiszta levegőjű környezetben áll, ennek megfelelően az átgipszesedés mértéke még nem érte el a Schottenportalét, de a jelenség és a tendencia ugyanaz. A feladat mindkét esetben úgy fogalmazható meg, hogy olyan tisztítási eljárás keresendő, amely a történeti és esztétikai szempontból legértékesebb felületi réteget szabad szemmel érzékelhető pusztítás nélkül képes megtartani. A nehéz feladat megoldásához nem utolsósorban a restaurátormunkacsoport által a dómon végzett munkák eredményeinek adaptálásától várnak segítséget. Mivel időigényes és aprólékos folyamatra kell felkészülniük, a kapuépítményt klimatizált előépítménybe akarják foglalni. Ehhez kapóra jön, hogy e kapu előtt valaha volt egy előcsarnok, így az új védőépületet mintegy ennek rekonstrukciójaként képzelik el. A Limburg an der Lahn-i székesegyházat kívül-belül a román kori polikrómia felújításával restaurálták. A kváderépületet kívül teljesen levakolták és fehérre meszelték. Az építészeti tagozatok erős kontrasztként vörösre, sárgára és feketére festve jelennek meg. jóllehet a rekonstrukció alapos kutatáson és biztos nyomokon alapul, mindannyiunkból ellenérzéseket váltott ki. Ennek egyik oka biztosan az épület megjelenésének szokatlan és újszerű jellege volt, másik a kivitel nem kellő finomsága. Elsősorban mégis a dóm fényképekről a jakihoz színvilágában és rendszerében igen hasonlónak tűnő belső architektonikus kifestésének rekonstruktiv restaurálását szerettük volna tanulmányozni. A tapasztaltak megítélésében a csoport véleménye eltért, mégis érzékletes képet kaptunk arról, hogy a jáki templombelső egy hasonló elvű restaurálás esetén milyen lehetne. Bambergben a dóm helyreállítását Dombauhütte végzi. A már elkészült keleti épületrészeken a legalapvetőbb kőbehelyezési, fugázási és felületképzési hibák láthatóak, e szakszerűtlenségek az esztétikai megjelenést bántóan, kedvezőtlenül befolyásolják.