F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

SZEMLE - Nemzetközi folyóiratszemle. Kunst+Architektur in der Schweiz, Die Denkmalpflege, Information zur modernen Stadtgeschichte (Droste Balassa Zsuzsanna)

Az utolsó beszámoló, Arndt Kiesewetter: Die Freiberger Tulpenkanzel (Afreibergi tulipános szószék) restaurálását műemlékvédelem-módszertani szempontból elemzi. A 16. századból származó jeles műtárgy restaurálása a német egyesítés után egy nagyobb kutatási program keretében történt meg. Repedések, vizesedés, sólerakódás tették már jóval korábban időszerűvé a javítást. E munka a műemlékvédelem, a művészettörténet és főként a természettudományok együttműködése nyomán válhatott igazán sikeressé. Az 58-80. oldalakon egy, szintén új, állandó rovat található. Ebben rövid áttekintést kapunk az egyes tartományok legaktuálisabb műemléki vonatkozású történéseiből: Aktuelles aus den Landesdenkmalämtern. Egy-egy fejezet, egy-egy tartomány műemléki hivatal területét egy, másfél oldalban 4-6 hírrel dolgozza föl. Az adott téma részletes publikációjára is felhívják a figyelmet, ha ilyen olvasható a területi műemléki kiadványokban. Ugyanakkor e sok, rövid hír a széles körű áttekintés lehetőségével, aktualitásával élőbbé, közérdekűbbé teszi ezt a megújult szaklapot. A Vereinigung des Landesdenkmalpfleger in der Bundesrepublik Deutschland (A Tartományi Műemlékvédők Szövetsége a Német Szövetségi Köztársaságban) című rovat az azonos nevű intézmény, mely e folyóirat kiadója is egyben, információinak, híreinek közlésére szolgál. 81-92. oldalakon recenziókat olvashatunk, majd egy megemlékezést. A következőkben olvasói levelek közlését is tervbe vették. Az utolsóként bemutatásra kerülő folyóirat az Information zur modernen Stadtgeschichte a Német Urbanisztikai Intézet lapja. Profilja a 19-20. századi várostörténet, illetve közlönyszerű tájékoztató rendezvényekről, konferenciákról, kiadványokról e témakörben. 1970 óta évente kétszer jelenik meg. A/4-es formátumú, közel 100 oldalas egy szám. Képek, illusztrációk nincsenek benne. Az első részben található tanulmányok egy-egy témakör köré vannak csoportosítva. Az általam ismertetésre kerülő 1994/1-es szám az ipari városalapítás témáját dolgozza fel. Ez a címe a bevezető cikknek is az 5-8. oldalakon: Marie-Luise Recker: Industrielle Stadtgründungen. E rövid tanulmány lényege, hogy az ipari központok valódi, szociálisan, kereskedelmi ellátásban stb. teljesértékű várossá válása mindig lassabban, időeltolódással alakul ki. Az első példa a Ruhr-vidéki városok 19. századi kialakulása. Itt a meghatározó a gyár- és földtulajdonosok érdeke volt. Csak később alakultak ki a közigazgatási központok (pl. Obrhausen). A második példa a Harmadik Birodalom mintának szánt iparvárosai: Wolsburg, Salzgitter, melyek valódi várossá ismét csak késéssel, a háború után válhattak. Harmadiknak a keletnémet szocialista alapítású iparvárost, Stalin- illetve Eisenhüttenstadtot említi a szerző. Melynek, hogy a mai igényeknek megfelelő teljesértékú német város lehessen szintén be kell hoznia történelmileg meghatározott lemaradását. A 9-13. oldalakon az angol iparvárosok kialakulásáról, változásáról ad rövid, csaknem elnagyolt összefoglalót Peter Clark ésDavid Reeder cikke: Die britische Industriestadt. Az angol városiasodás gyökerei a 17. századra nyúlnak vissza. 1775ben Birminghamnek már 40 ezer lakója volt. London lakossága 1800-ra csaknem elérte az 1 millió főt. Hangsúlyt kap a cikkben az a tény, hogy a fejlődés ritmusa