F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

SZEMLE - Nemzetközi folyóiratszemle. Kunst+Architektur in der Schweiz, Die Denkmalpflege, Information zur modernen Stadtgeschichte (Droste Balassa Zsuzsanna)

egyenetlen volt, például a gépipar és hajógyártás fejlődésével a 19. század végén Skócia északi területei emelkedtek ki és lett Glasgow Birgmingham riválisa. A szociális és egészségügyi ellátás csupán a 19. század második felében kezdett kialakulni. A század közepén vette át a városok irányítását egy középosztályból származó réteg. A viktoriánus városközpontok kialakulása példázza e réteg öntudatra ébredését. Az I. világháború után a viktoriánus iparvárosok egy nagyobb recessziót éltek meg, növekvő munkanélküliség stb. Új iparágak kialakulása (pl. autóipar) segített a problémák megoldásában. Közép- és dél-angliai városok vették át a vezető szerepet. Már a II. világháborút megelőzően napjainkig problémát okoz az erősödő távolkeleti, amerikai konkurencia. Az újra és újra felerősödő gazdasági és szociális feszültségek ellenére a városok manapság jóval tisztábbak, attraktívabbak mint bármikor korábban. A 14-17. oldalakon Magnus Dellwig: Oberhausen-Industriestadt im polyurbanen Ballungsraum (Oberhausen - iparváros egy poliurbánus gócpontban). A Ruhr-vidék városainak egy része az iparosodás előtti múltra tekint vissza. Egy másik része azonban településelőzmény nélkül a „zöld mezőn" jött létre. Az előbbiekben a városiasodás viszonylag kiegyensúlyozottan zajlott. Az utóbbiakban sokszor alig leküzdhető nehézséget jelentett a központ, a közigazgatás, a haladó városi lakosság hiánya. Oberhausen is szinte a semmiből keletkezett egy vaskohó (Gutehoffnungshütte) és egy vasútállomás közelében. Itt azonban a közigazgatás egy, a városiasodást ügyének tekintő ipari polgárság kezébe került, ez biztosította a várossá válás egyik alapfeltételét. A másik fontos feltétel, az egy központ körül való egyenletes, koncentrikus fejlődés nem valósult meg. A város csupán észak fele terjeszkedett. Ennek oka részben a szomszéd települések által szabott határ és a városi építkezéseket finanszírozó kohó terjeszkedésének iránya. Ez a kevéssé szerencsés körülmény máig érezteti hatását. A következő tanulmány Ludwigshafen kialakulását írje le a 17-20. oldalakon: Wolfgang von Hippel: Ludwigshafen am Rhein im Zeitalter der Industrialisierung - vom Handelsplatz zur „Stadt der Chemie" (Ludwigshafen a Rajnánál - egy piachelytol a vegyipar városáig) Ludwigshafen kialakulásának előzménye egy véd mű-rendszer a Rajna bal partján Mannheim védelmére. Már a 18. században tranzitkereskedelmi központ, majd a 19. század elején a bajor kormány tudatosan fejleszti. Nevét is az akkori uralkodóról I. Lajostól kapta. Vasúti és vízi kereskedelem központja lesz. 1865ben települ oda a Badische Anilin- und Soda-Fabrik (BASF). Ez egy csapásra megváltoztatja az addigi kiegyensúlyozott fejlődést. A gyár munkaerőigénye (fiatal, képzetlen férfi) megváltoztatja a város addigi társadalmi rétegződését. A gyár munkaerőstabilizáló szociálpolitikája nyomán épült munkáslakótelepek a település külső arculatán is nyomot hagynak. A 20. századra egy, a szociáldemokráciával szimpatizáló munkásvárossá válik. Az utolsó tanulmány a 21-24. oldalakon Franziska Bollerey: Neue Städte auf neuen Boden und für neue Ideen. Beisipele aus den Niederlande (Új városok, új földön, új eszmékhez, példák Hollandiából) című. Hollandiában új városok alapítása különleges problémát okoz elégséges terület hiányában. Hosszú ideig, a 30-as éveket követően tabu volt a városalapítás, Majd a 60-as években a tengertől elnyert terüle-