F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

SZEMLE - Nemzetközi folyóiratszemle. Kunst+Architektur in der Schweiz, Die Denkmalpflege, Information zur modernen Stadtgeschichte (Droste Balassa Zsuzsanna)

modern). Ennek okát e mostani századvég „túlélésvágy

"-nak („Überlebenssehnsucht") nevezett életérzésében látja. A következőkben közölt előadás áttételesen kapcsolódik az előző gondolatmenethez. Ám a tübingeni egyetem néprajzprofesszora, a szellemtudományok művelőire sokszor jellemző távolságtartással elemzi (nyolc oldalon több mint tíz szerző gondolatmenetére támaszkodva) a címben megjelölt magatartásformát. Gottfried Korjf: Von der Leidenschaft des Bewahrens (A megőrzés szenvedélyéről). Társadalmak, melyek tradíciókrízisben szenvednek hajlanak a tárgyak megőrzésének, megtartásának szenvedélyére. A régi dolgok szeretetével tulajdonképpen kompenzáljuk a modernizáció során eltűnt biztonság- otthonosságérzésünket. A rombolás növekedésével nő a megtartás, konzerválás vágya. Nem véletlenül a múlt században indult meg a múzeumok, műemlékvédelmi intézmények kialakulása. Ugyanakkor felhívja a figyelmet annak veszélyére, hogy a műemlékvédelem nem lehet egy pótcselekvés kiszolgálója, egy esztétikailag megszépített múltba való menekülés eszköze. Ezenkívül az eredetiség (autenticitás), mint abszolút érték elvetését szorgalmazza. A következő rovat a 41-52. oldalakon négy beszámolót tartalmaz egy-egy helyreállítási munkáról. Gotthard Voss: Der Marktplatz in Halle (A piactér Halléban) című cikke a sok éves elhanyagoltságból kilábaló hallei piactér szanálási munkálataival kapcsolatos veszélyekre hívja fel a figyelmet. A középkori templom az ún. Vörös Torony és néhány 16. századi ház mellett a tér képének kialakulásában szerepet játszanak 19. századi 20. század első feléből való épületek, és tervbe van véve egy, az 1990-es évekre jellemző üvegkubus építése. Ezen együttes megfelelő szanálása okoz fejtörést a szerzőnek. A következő cikknek, Dirk Stövel: St. Patrokli in Soest, a középkori toronytartószerkezet stabilizálása a témája. A biztonsági okokból sürgőssé vált toronysisakfelújítás csak bizonyos határok között engedett időt a rendkívüli méretű soesti román kori dóm, a St. Patrokli tornyának építés történeti kutatására. Dendrokronológiai módszerekkel megállapították, hogy a legkorábbi fa tartóelemek 1190 körűire datálhatóak. Javítási munkákra utaló fiatalabb faanyag az 1240-es, 1690-es és az 1830as évekből származik. A régi szerkezet biztonságos felhasználhatóságának vizsgálatára már nem jutott idő, ezért ezt csak kis részben felhasználva, teljesen új tartószerkezetet építettek a régi közé. így a régi szerkezet bár megmaradt, funkcióját azonban elvesztette. Norbert Bongartz: Romanische Palás in der Gamburg endeckt című cikkében beszámol róla, hogyan fedeztek fel egy román kori palotát Gamburgban. Gamburg várának tulajdonosa 1982-ben tetőtérbeépítési munkálatokat kezdett. Ekkor kerültek napvilágra egy középkori árkádsor és falfestmények maradványai. Egy középkori termet, eredeti formájában, ahogy ezt először remélték, nem lehetett helyreállítani. Valószínű eredeti funkciója sem ez volt, hanem egy bazilikaszerű tér felső ablaksora lehetett. Az építtetővel való megegyezés nyomán az 1180-1200 körűire datálható maradványokat, bár nem eredeti funkciójában, de megtartják, láthatóvá teszik.