F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)
MŰHELY - Boromissza Péter: A siklósi plébániatemplom középkori falképeinek restaurálása
szentélyzáró falak ablakainak cseréjét is. Ezt követően kisebb utómunkák várnak ránk is, a szakipari munkák területe és a falképfelületek csatlakozó vonalainál. A siklósi volt ferences templom gótikus szentélyének feltárása-kutatása, helyreállítása és bemutatása az alábbi személyek munkájának köszönhető: Régészeti feltárás: Gerőné Sándor Mária. Restaurátori falképkutatás: Deák Klára vezetésével az OMF Szakrestaurálási Osztálya végezte. A történeti-művészettörténeti eredményeket Lővei Pál munkájának köszönhetjük. A dokumentációk fénykép és dia anyagát Kenéz Pál fotós (AMRK) valamint a restaurátorok készítették. A síkfotogrammetriai felmérési rajzok az ART-V. Kft. Vajda József munkáját dicsérik. A fizikai-kémiai anyagvizsgálatokat a restaurátorok felkérésére Kriston László fizikus, az ÁMRK felkérésére Tóth Mária geofizikus végezték. Az építészeti munkákat a MÉRTÉK STÚDIÓ tervezte, Komjáthyné Kremnicsán Ilona vezetésével. Építési kivitelezési munkák: Műemlékhelyreállító Kft., Pécs. A restaurátori helyreállítás fázisában hárman vettünk részt: Fabó Éva, Sztrakai Judit és Boromisza Péter restaurátor művészek. A restaurálás egyes szakaszaiban a következő restaurátor művész kollégák voltak segítségünkre. Feltárás: Pintér Attila, Bécsi János, Faragó Ferenc. Feltárás-tisztítás: Seres László. Vakolatkiegészítés és retus: Nemessányi Klára. Retus: Lopussny Erzsébet. A falképegyüttes a továbbiakban is rengeteg lehetőséget nyújt a különböző kutatásokhoz. Az ornamentális díszítmények vizsgálatától kezdődően a figurális ábrázolások eddig meghatározatlan alakjain keresztül a falképfestők személyének meghatározásáig. A természettudományos vizsgálatok szélesebb körű, átfogó kutatásaival is további információkra számíthatunk. Péter BOROMISZA DIE RESTAURIERUNG DER MITTELALTERLICHEN WANDMALEREIEN IN DER PFARRKIRCHE VON SIKLÓS Die Restaurierungsarbeiten der Wandgemälde nahmen 1988 ihren Anfang und dauerten, mit Unterbrechungen, bis Ende 1994. In der ersten Phase der Wiederherstellung erfolgte die Eingrenzung der originalen Bild- und verputzen Flächen. In der nächsten Phase wurden parallel dazu die mittelalterlichen Wandflächen freigelegt bzw. das spätere Kalk- und Verputzmaterial von den mangelhaften Flächen entfernt. Dies geschah notwendigerweise parallel zum Injektieren und Fixieren des mittelalterlichen Wandputzes. Größtes Problem neben der Entfernung des zementhaltigen Verputzes aus dem 20. Jahrhundert bedeutete es, die die mittelalterlichen Flächen unmittelbar bedeckende dicke, wassersteinhaltige, glasharte Tünchhung abzulösen. Den ersten Abschnitt der ästhetischen Wiederherstellung stellte die Ergänzung des mangelhaften Putzes und die Abdichtung der an den Originalflächen befindlichen Mängel dar. Danach mußte zur einheitlichen ästhetischen Wiederherstellung der auf