F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - G. Horváth Erzsébet: Előzetes tájékoztatás a lakosdi falképek feltárásáról

A most feltárt ábrázolások pontos datálása és művészettörténeti elemzése csupán a felület zaklatottságának megszüntetése után, a szakszerű laboratóriumi vizsgálatok alapján elvégzett restaurátori beavatkozást követően válik majd lehetségessé. JEGYZETEK 1. Illés János: A freskó technikája és a falfestmények helyreállítása. Múzeumi Műtárgyvédelem, 3. 1976. 7-10. 2. Entz Géza: Művészettörténeti értékelés a csarodai templomról. Budapest, 1976. Kézirat, OMvH Tervtár 3. A keresztény művészet lexikona. Szerk. Jutta Seibert.. Budapest, 1986. 45-46. A bárány mint Krisztus-szimbólum a keresztény művészet egyik kedvelt motívuma lett. Szent János látomása az Apokalipszisben, amely szerint az Úr trónjánál ott áll a Bárány, mintha leölték volna. Hoppal Mihály Jankovics Marcell - Nagy András - Szemadám György: Jelképtár. Budapest, 1990. 122-123. (A feltárás ezen szakaszában természetesen nem mindig voltak felismerhetők az amúgy is töredékes ábrázolások részletei és összefüggései. Sőt, elképzelhető, hogy egyik vagy másik megállapításunk a tisztítás és restaurálás után módosulni fog.) 4. László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. Budapest, 1993. 189. A leány haja kibontott - nem befont - tehát hajadon. 5. Lóábrázolás: „szedres" pl. Gelence, Szentmihályfa, Tereske.. 6. Radocsay Dénes: Falképek a középkor Magyarországon. Budapest, 1977. 14-15, és 12., 14-16. kép. Budai freskóművészet töredékei pl. a belvárosi rk.. plébániatemplom szentségházában illetve a keresztelőkápolnában volt Atyaisten-ábrázolás. Erzsébet G. HORVÁTH WORLÄUFIGER BERICHT ÜBER DIE FREILEGUNG DER WANDGEMÄLDE VON LASKOD Im Frühjahr 1994 untersuchte ich die im Schiff der Kirche von Laskod zum Vorschein gelangten Wandgemälde. Als Ergebnis der Freilegung fand ich drei Voneinander abzusondernde Perioden der Kirchengeschichte. Auf das Alter der Verputzschichten konnte aus der Technik zur Fertigung des Mörtels und Putzes sowie aus der Körnchenabmessung geschlossen werden. Den in die zweite Hälfte des 13. Jahrhunderts datierten Putz kennzeichnen die Eigenschaften der Fertigungstechnik ungarischer Fresken. Das Bindematerial der Ziegelmauerung (Mörtel) wurde aus trocken versetztem und nachträglich zu einer Masse vermischtem Kalkbruchzuschlagsstoff gefertigt. Der Mörtel band erst, nachdem er ins Mauerwerk gelangt war. Das zwischen den Fugen herausquellende Material benutzte man, um die Unebenheiten der Mauerung zu verdecken. Auf die gekalkte Fläche wurde unter Verwendung von Kalkfarbe die Bemalung selbst aufgetragen. Die Haftung des Putzes an der Wand kann als gut bezeichnet werden, obwohl die Pigmentierung des Gemäldes an einigen Stellen abblättert.