F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

KIÁLLÍTÁS - Lővei Pál: „Közép-európai barokk kezdeményezés"

nemzetközi témakiállítások és nemzeti jellegű bemutatkozások egyaránt helyet kap­tak a programban. Még az utóbbiak sem tudtak azonban eltekinteni olyan tényektől, mint a nemzetközi műtárgy- és művészvándorlás és a határokat „semmibe vevő", az egész közép-európai régiót behálózó családi, hivatalnoki, nyelvi és földbirtoklási kapcsolatokkal jellemezhető arisztokrácia, nem is beszélve a vallások - főleg a ró­mai katolikus - integráló szerepéről. A kiállítássorozat világos tanúságot tett a közép-európai történelem egy nemzetek feletti szeletéről: a barokk műtárgyanyag és tárgyi emlékek néhány ezernyi mintája egyfajta „pars pro toto"-ként mutatta be a 17-18. század Közép-Európájának különböző, mégis rendkívül sok szálon kapcsoló­dó kultúráját és ezen keresztül történelmét. Az osztrákok a náluk már több évtizedes hagyományú tartományi kiállítások kultúrtörténeti szemléletmódját követték. A trautenfelsi bemutató az 1992. év stájer tartományi kiállítása is volt egyben, sok magyarázó szöveggel, térképpel, grafikonnal, a művészet keretein messze túlmutató történeti, életmódbeli, sőt terrnészettudornányos in­formációval és kiállítási tárggyal. A másik végletet - egyfajta „arisztokratizmussal" - a két magyar kiállítás képviselte, kizárólagosan művészettörténeti felfogásával, a bemu­tatásra kerülő műtárgyak kvalitás szerinti, a helyi adottságokhoz mérten erős szelektálásával. A rendezők elképzelése szerint a tárgyak csoportosítása magáért be­szélt, a témában, típusban, korban, felfogásban kapcsolódó, egymás mellé vagy közelébe 2. Gerard Thomas (1663-1720): Festőműterem. Prága, Národni galerie. Reprodukció: Hack Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom